Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

bános szigorúan megfedte a szülőket. A szidás mit sem használt, mert a harmadik és negyedik negyedben hol 30, hol 40 volt a létszám, de később ez 10—15-re apadt a gazdasági munkák növekedése, vagy elvégzése szerint.

4. Az iskolamester a „királyi rendeletek” értelmében az ifjúságot számvető mesterségre (arithmetika) és más világi tudományok elsajátítására igyekszik tanítani, de az ifjúság a szükséges füzeteket (cartha) nem hozza magával. A helybeli plébános az első osztályokat ritkábban látogatja, mert a gyermekek nevelése jó kezekben van az iskolamesternél. A hiányosság a szülők nemtörődömségéből ered, s ezt a plébános úgy sem tudja megszüntetni látogatásával.

5. A felnőttek és gyerekek az első két negyedben szorgalmasan járnak hitoktatásra (nyilván templomba), de a sürgős tavaszi munkák beköszöntével már hanyagabbak lesznek.

6. A plébános az év végéig teljesen megkapta járandóságát.

7. Az iskolamester ugyancsak megkapta járandóságát.

8. Baracskán nincs hitehagyott.

9. Saját elhatározásukból szétvált házaspár csak egy van: Kivagy András bajai származású molnár. Őt azután az utolsó negyedben kiutasították a faluból.

10. Az első negyedben a nép megszenteli a vásár- és ünnepnapokat, de már a másodikban bajok vannak. Ekkor ugyanis kora reggel kocsikkal kimennek a földre, ott szénát kaszálnak és ezzel félig megtöltik szekereiket, mintha az a különféle állatok ellátásához szükséges takarmány lenne, s visszatérnek a faluba, bármennyire ellenzi is ezt a plébános. A harmadik negyedben mindezek tetejébe a dunai malmok már vasárnap délben kezdenek őrölni. Azt mondják, hogy ezt megakadályozni nem lehet, így azután ünnepnapokon megrakott szekerek jönnek-mennek a faluban. A negyedik negyedben méginkább elharapódzott a munka a malmok körül. Ráadásul a serfőzők vasárnap is főznek és eladnak sört, sürgős szükségre hivatkozva. De ha jobban utánanézünk, mindezt a munkát át lehetne tenni hétköznapra, mégis vasár- és ünnepnapokra halasztják — fejezi be terjedelmes jelentését Lovas Imre baracskai plébános.592

11. József, sok más üdvös intézkedése mellett, elrendelte az általános iskolakötelezettséget. Az iskolák fenntartási költségeinek felét a földesúr — Baracska esetében a kamara —, felét a falvak népe tartozott viselni.593 A gyermekeiket iskolába nem járató szülőket 20 krajcáros büntetéssel sújtotta. Miután újabb reformokat kívánt életbe léptetni, felmérette az elemi oktatás helyzetét. Baracska plébánosának jelentése szerint a falu tanítója Simonyi Márton, aki már 25 éve működik hivatalában. A tanítói állást 48 éve szervezték, amikor a falu katolikussá lett. A mintegy 100 tanuló vallására nézve mind katolikus. Nyáron többen, télen kevesebben járnak, ahogyan éppen a szülők odahaza tartják őket. A tanító magyar nyelven okítja írásra, olvasásra és számolásra a gyerekeket. A tanulók nyáron 6 órakor, télen pedig 7 órakor jönnek öszsze, kórusban elmondják a reggeli imádságot a mindenki által is-191