Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

lításra Baracska esetében, a község iratanyagának teljes elpusztulása miatt, csak korlátozott lehetőségünk van. Valójában csak az urbárium bevezetésének előkészítését célzó 9 pontra adott jobbágyi válaszokat vethetjük össze az urbáriumban rögzített állapottal.

Könnyebbséget jelentett a korábbi állapothoz képest a robot szabályozása. Addig — vallották — heti 4 napi robotot kellett teljesíteniök, sőt „valójában ahányszor csak igás vagy gyalog robotot rendelt el az uradalom azt teljesítették.” A szántóföldek, rétek és szőlők nagyságának változásáról semmit sem tudunk meg, bár az urbárium szórt, nem egységes adataiból gyanítjuk, hogy valójában mindenkinek meghagyták a ténylegesen birtokában lévő földet, rétet és szőlőt. A kisebb értékek utáni kilenced és tized címén 10 forintot, a mészárszékért 6 forintot fizettek ez ideig. Ez most megszűnt. Helyette ,,ki. főzött vajat, kappanyt, csérkét, tojást” kellett adniok. A királynő utasítása szerint az összeíróknak lehetőleg rá kellett a falu lakóit beszélni a terménybem, természetbeni szolgáltatásokra, hiszen ily módon kevés pénzükkel az állami adót könynyebben le tudták róni. Nem kötelezhették már a jobbágyokat a zombori, apatini, monostorszegi hosszúfuvarokra, vagy ha igen, úgy azt be kellett számítani. Nem muszájíthatták hétszámra ordinantiát (előfogatot) tartani a zombori megyeházán s a magazinumból sem kellett ingyen a dunai hajókra hordani a gabonát. De azért ne feledjük: a királynő a messze Bécsből kormányzott, a megyei urak és az ispán pedig a tőszomszédságban lakott.

Az urbárium értelmezését, az erdők, szántóföldek, rétek, legelők, szőlők fekvését két közelkorú térkép is segít megérteni. Az egyiket Denk Ferenc 1779 körül készítette a kamarai erdőkről,583 a másik 1783-ból való. A gazdaságtörténeti kutatás sokat meríthet az egykorú kéziratos térképek tanulmányozásából, valamint a hozzájuk fűződő leírásokból. A térkép forrásértéke kétségtelen, mert a fejlődés valamely szakaszában mindig a valóságot fejezi ki.58'*

Kimeríthetetlen kincsesbányája az agrártörténeti kutatásnak a XVIII. század 80-as éveiben készült 1451 lapból álló térképmű, az ún. Josephinische Aufname, (II. József-féle felvétel) Magyarország első katonai felmérése. E nagyszabású vállalkozás hazánk egész területét felöleli.585 A 28 800-as léptékű, kézzel írott, műszaki tisztek által készített színes térképlapok kimerítő tájékoztatást nyújtanak a települések alakjáról, a házak, telkek és utcák fekvéséről. Pontosan ismertetik a talajviszonyokat és az erdőtakarót. Baracska területe két térképlapon található. Mindkettőt Credet von Durlach alhadnagy készítette.586 A falut (belterület) kettémetszi a két térképlap. Déli és északi része más-más lapon van, de a település így is kitűnően látszik és nagyszerűen tanulmányozható.

A falu maga két nagyobb tömbre oszlik: a felvégre és alvégre. A kettő közötti határt a máig is jól látható régebbi folyammeder képezi, mely a Petőfi utca és a Szabadság tér között húzódik. A település utcasora ennek hajlatát követte. A Hosszú utca (ma Petőfi Sándor utca) északról egy kelet felé ívelő lassú kanyarral indul, majd délnyugat felé megtörik. Az utca mai állapota még részben őrzi a régit, a többszöri kiigazítás sem tudta ezt a görbületet

181