Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
I. Hajdók Imre: Földrajz - Nagybaracska élővilága
együtt változik. Kelet felé haladva azonban a homokterületeken egyre kevésbé érezhető ez az ingadozás. 9—11 m mélységben van a nyugalmi vízszint, mely csak kis mértékben változik. Ez azt jelenti, hogy ezek a kutak már részben más úton kapják a vízutánpótlásukat. A homokfelszínen csak időszakos vízfolyások alakultak ki. A terasz azonban — mely a jelenkorban szintén csak időszakos vízfolyásokkal rendelkezik — néhány ezer év távlatában már nem volt olyan egységes, mint pl. Baja—Sükösd—Nemesnádudvar környéki magaspart. A község területén a Kassai, Köztársaság, Petőfi utcákkal párhuzamosan egykori folyóvölgy figyelhető meg, mely 25 m mélységben is (kútfúrás alapján) folyami homokból és kavicsból áll. Megállapítható, hogy ez a képződmény tulajdonképpen olyan mellékág medre, mely az úgynevezett „Zagyvái” falurészt szigetként különítette el a teraszterület többi részétől. A partalakulatokat figyelve megállapítható, hogy erősen kiemelkedő terasznak tulajdonképpen a csátaljai rész felé húzódó „Nagypart” tekinthető, a falu területének nyugati fele jóval alacsonyabb fekvésű. A terasz vonala itt jól követhető, azonban magassága a 10—12 m-t nem haladja meg, tehát mintegy „legyalult” állapotban van a „Nagyparthoz” viszonyítva. Ezt a félszigetszerűen az egykori ártérbe nyúló „legyalult” teraszt a folyó átvágta az említett vonalon, így szigetként elkülönítette a „Zagyvát”, mely ezáltal vízzel körülvett, jól védett terület lett, ideális halász, csikász-pákász letelepedési terület. Mint ilyen valószínűleg több ezer év óta lakott terület lehet. A későbbiek folyamán — főleg mesterséges beavatkozásra, (elsősorban elgátolás, az 1956-os árvíz elleni védekezés céljából) — ez a mellékág feltöltődött, illetve lefűződött, és jelenleg csak lankás oldalú völgye és a mélyebb részein található vízkedvelő (nád, fűz) növényzet jelzi az egykori vízfolyás helyét. Mint a legmélyebb hely felé, ez irányban folyik a község területére hulló csapadék nagy része, így már kisebb esőzések esetén is időszakos vízfolyás alakul ki a régi folyóág legmélyebb részén, mely a Mohácsi-szigetbe vezető híd mellett ömlik a Ferenc-csatornába. Ez az időszakos vízfolyás sok gondot okozott a községnek árvizeivel, ami azért következhetett be, mert a medret a Sz. István utca kereszteződésénél is feltöltötték, így esetenként nagy tömegű csapadékvíz halmozódott fel az egykori meder alkotta lapályon, mely elszivárgás és beszáradás útján tűnt csak el. 1940-ben a Sz. István utcai gátat alagcsövezéssel átvágták, így gyakorlatilag megszűnt a csapadékvízből eredő árvízveszély. Nagybaracska élővilága A község környezetének élővilága szervesen összefügg az Alföld élővilágával és annak történetével. Területünkön a kedvező földrajzi, illetve természeti feltételek; az éghajlat, a talaj és a víz viszonylag dús vegetációt éltetett nemcsak a történelmi, de az azt megelőző korokban is. 2 17
