Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?
73. Nagy István 74. Petrovits János 75. Kiss Ferenc 76. Kovats Miklós 3 77. Marisinka Márton 1 78. Janitsik János 2 79. Hegedűs János 1 80. Dara János 1 2 2 5 Summa 2OOV4 A szőlők összeírása végén Vojnits Sebestény és Késmárky Mátyás megyei esküdtek nem mulasztották el feljegyezni, hogy a baracskaiaknak hegy-joguk nincs, s ezért az uradalmat megilleti a természetben adott kilenced. Az urbárium számszerű részének lezárása után 15 pontban rögzítették a jobbágyok jogsit és kötelességeit. A terjedelmes bevezető elmondja, hogy 1772. június 23-án siklósi Andrássy István királyi tanácsos vezetésével bizottság szállott ki Baracskára. Az uradalom érdekeit Hesze Lőrinc ispán, a faluét Loógó Márton bíró képviselte. Az úrbéri rendezést az alábbi pontok szerint végezték: Először. Ebben a 4. osztályba sorolt helységben 38 hold egy teljes telek. A telek teljes egészében termőföld, de néhol a vizek áradásának is ki van téve. A föld jó része homokos. Mivel azonban a Baracskához csatolt Gyurity pusztának földje termékenységével a helyi földterület termékenységét kiegyenlíti, 1 hold 1100 négyszögöllel mérendő. A rétek, melyekről sarjút ezen a helyen soha nem lehetett kaszálni, 22 kasza szélességűek. Ezeket negyedes és nyolcados sessiókra mérték szét. Az egyes sessiók hiánya jelenleg sem a megváltandó irtványföldből (mivel ilyenek itt nincsenek), sem az üres telkekből, sem a majorsági birtokból nem pótolható. Az uradalom azonban megígérte, hogy amennyiben a felmérés után valamennyi föld visszamarad, úgy abból a hiányokat kipótolja. A bizottság az úrbéri összeírást és a terhek részarányos elosztását helyesnek találta. A táblázatból kitűnik, hogy Baracskán 38 4/8 telek van. A felmérés során 2 belső telekkel többet találtak a jogosnál. Ezeket új házak építésére osztották ki. Másodszor. A méréseknél a pozsonyi mérőt használták. Harmadszor. A lakosok a helyi birtokon kilencedet adnak természetben, Gyurity pusztán pedig hetedet. Nem vállalják a fonást, helyette kenderből és lenből kilencedet adnak természetben. Az almáskerteket, szilváskerteket és komlóskerteket nem jegyezték fel, mert ilyenek e helyen alig vannak. Az úrbéri utasítás értelmében figyelmeztettük a lakosokat, hogy a szántóföldekből ezután ne merészeljenek gyümölcsöskerteket csinálni. Negyedszer. A közös legelőt szemrevételeztük. A homokos területen sertéseket őriznek. Ha a Duna áradása nem önti el a Bedének nevezett részt, úgy ott legeltetnek. Éppen ezért méltányos, hogy a lakosok vajat adjanak. A falu plébánosának 1 egész telket hasítottunk ki a jobb minőségű földből. A közös legelőre vihet 5 igásökröt, 3 lovat, 5 tehenet vagy borjút, 12 kecskét vagy bárányt és 4 sertést. A falu jegyzőjének és tanítójának, a hajdúnak és szol-174
