Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
I. Hajdók Imre: Földrajz - Éghajlata - Vízrajzi viszonyai
A jelenlegi Ferenc-csatorna a szabályozás előtt egy erősen meanderező (kanyargó) folyónak bonyolult morotvarendszere volt. Közismert, hogy a meanderező folyók kanyarulatai nem állandóak, ha túlfejlődtek, akkor a kanyarulatot a folyó átvágja és ismét egyenesen folyik. A levágott kanyarulat, a morotva, általában patkó alakú állóvíz, mely lassanként elmocsarasodik, feltöltődik, és dús, vizet kedvelő növényzettel borított lapállyá alakul. Nagybaracska környékén szép példákat találunk a morotva ilyen fejlődéséhez; pl. a kopárháti- és a füzesi-dunai mesterséges morotvák. („Döglöttduna”). A Földvári és a Riha tó természetes morotvák. Betemetett morotvák ugyancsak szép számmal találhatók a Mohácsi-sziget területén. A betemetett morotvák 20—50 m szélességű, 1—3 m mélységű, lankás oldalú, árokszerű képződmények, melyek a folyó jelenlegi partvonalával közel párhuzamosan futnak. Mélyebbekben a Duna magas vízállása esetén feltör a talajvíz. Ezek nagy része ma már viszonylag nehezen vehető észre, mert a földműveléssel járó talajáthalmozás és a befolyó csapadékvíz betemették, a nagyobbak azonban ma is jól észrevehetők. Különösen jól láthatók voltak ezek a morotvák az 1956-os árvíz levonulása után, amikor mindegyike vízzel volt telve, a turzásgátak pedig már szárazra kerültek. (Lásd a 3. számú térképvázlatot!) Nagybaracska környékének földtörténeti ismertetőjében említettük, hogy a várpusztai mészkőszirtnek nagy jelentősége van a Mohácsi-sziget keletkezése szempontjából. A Duna a mai Mohácsi-sziget északi részén erősen lepusztított mészkőterület felett folyt. A folyam eróziója lepusztította a mészkőre rakódott pannóniai és egyéb üledéket. A kemény mészkő egyes szirtjei — pl. Várpusztánál — sziklazátonyként álltak a folyó útjában, mely abban az időben középszakasz jellegű lehetett. Az eróziónak ellenálló mészkőszirtek mögé, majd később előterületükön is megkezdődött a törmelék nagyobb tömegben történő lerakása, mely a Mohácsi-sziget kialakulásához vezetett. A sziget növekedése ma már megállt, mivel a Ferenc-csatorna nem szállít törmeléket, a Duna partjait pedig mesterségesen tisztítják a lerakott törmeléktől. Megjegyzendő azonban, hogy a Ferenc-csatorna létesítése nélkül a Mohácsi-sziget a nagymérvű törmeléklerakodás miatt hamarosan elvesztené szigetjellegét. A szigetet határoló keleti Duna-ág szabályozása nélkül hamarosan morotvákra hullana szét és teljesen feltöltődne. Vízrajzi tekintetben külön említést érdemel az 1956-os évi nagy jeges árvíz, mely Várpuszta kivételével teljesen elborította és rombadöntötte az egész Mohácsi-szigetet. Az árvíz oka az volt, hogy a Dunán az olvadás előbb indult meg a felső szakaszon, mint délen, ahol még állt a jég. A vízszint rohamos emelkedésével a jégzajlás a Duna jugoszláviai szakaszán is megindult ugyan, de Mohácsnál az ún. Cigányzátonynál jégdugó keletkezett, a jég megtorlódott és előidézte a nevezetes árvizet, mely óriási anyagi károkat okozott. A Duna-terasz és homokterületek vízrajzi viszonyai meglehetősen egyhangúak. A község nyugalmi vízszintje a kutakban abszolút magasság szerint közel azonos a csatorna vízszintjével és vele 15 T I
