Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Az új élet küszöbén
illyr-plébániához Gara, Katymár, Bikity és Szentiván tartozott, mint annak fiókegyháza. A belvárosi plébánia Bátmonostor, Csátalja, Kákony és Pandur híveit gondozta. Baracska neve itt sem fordul elő, jeléül annak, hogy a faluban nem voltak katolikus hívek/153 Ezt bizonyítja az érsek 1734-ben tett körútja is. Zomborból felfelé jövet Monostorszeg, Kolluth és Béreg esett útjába, június 18-án Szántaván van, majd 19-én átmegy Csátaljára, onnan még aznap Garára, ahol 133 személyt meg is bérmált. Bikity, Katymár, Almás, Szabadka az út további állomásai. Visszafelé Jankovác, Mélykút, Szentiván, Csávoly került sorra. Baján hosszabban megpihent, de egyúttal bejárta a szomszédos községeket (Pandur, Kákony, Bátmonostor) is. Baracska megint kimaradt. A tapasztaltakról jelentést tett a Helytartótanácsnak/54 Az érsek-főispánnak mindjárt működése kezdetén komoly ellentéte akadt a rácokkal. A vallási szabadságát féltő pravoszláv papság az adózás és szolgáltatásra kötelezett jobbágyokkal együtt felkelt. illetve hathatós segítséget nyújtott az ugyancsak elégedetlen Békés megyei parasztoknak.455 Ez a Péró-felkelés néven ismert mozgalom átterjedt Bács megyére is. 1733-ban ugvanis Paulovics Vizárion újvidéki vladika (görögkeleti püsnök) hazatért Bécsből, ahol egy szerb küldöttség élén a szerb nép 1691-ben kapott kiváltságának megerősítését kérte.455 Hazatérte után úgy viselkedett, mintha a császár különleges hatalommal ruházta volna fel őt: azt állította, hogy ő lett Bácskának katonai, világi és egyházi feje. A népet azzal tudta maga mellé állítani, hogy felmentette őket a vármegyének és a kamarai birtokok bérlőinek fizetendő adó alól.457 Csakugyan nincs ezekből az évekből kamarai összeírásunk. Az ősz és tél idejét a vladika arra használta fel. hogy híveit megszervezze. Aláírási íveket köröztetett faluról falura, pusztáról pusztára, amelvben kérték a császárt, hogy törölje el az adót és a tizedet.457/8 1735 áprilisában pedig Futakon gvűlést tartott, amelven a kamarai falvak bíráinak fegyveresen kellett megjelenniük. A futaki vásáron fegwervásárlásra ösztönözte a gyűlés résztvevőit, még a katolikusokat is. A katymári vén bírónak, aki fegyvertelenül jelent meg, maga a vladika nyomott kardot a kezébe, s rárivallt, hogy máskor e nélkül ne merészeljen megjelenni, mert különben megvereti.458 A mozgalom szervezői fennen hirdették a maguk elgondolásait: a porciótól megszabadítják az országot, paraszt embert nem bántanak, csak az urakat és a németeket — ígérték.459 Jankovácz palánkja is csatlakozott, tehát a mozgalom a megye északi részére is átterjedt.460 Komolyabb összecsapások azonban területünkön nem voltak, és a mozgalom leverése után az élet a régi mederbe tért viszsza. Annak azonban, hogy a falu lakói görögkeletiek voltak és maradtak, még mélyreható következményei lesznek, amint azt nemsokára látni fogjuk. A következő 1736. esztendő ismét nehéz napokat hozott vidékünkre. III. Károly ugyanis, mint az oroszok szövetségese, háborúba bonyolódott a törökkel. A felvonuló császári hadak mind Bács vármegye területén haladtak dél felé, sőt egy részük itt is táborozott. Az átvonuló, s itt megtelepedő császári katonaság sáskamódra min-8 113
