Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Az új élet küszöbén

illyr-plébániához Gara, Katymár, Bikity és Szentiván tartozott, mint annak fiókegyháza. A belvárosi plébánia Bátmonostor, Csát­­alja, Kákony és Pandur híveit gondozta. Baracska neve itt sem fordul elő, jeléül annak, hogy a faluban nem voltak katolikus hí­vek/153 Ezt bizonyítja az érsek 1734-ben tett körútja is. Zomborból felfelé jövet Monostorszeg, Kolluth és Béreg esett útjába, június 18-án Szántaván van, majd 19-én átmegy Csátaljára, onnan még aznap Garára, ahol 133 személyt meg is bérmált. Bikity, Katymár, Almás, Szabadka az út további állomásai. Visszafelé Jankovác, Mélykút, Szentiván, Csávoly került sorra. Baján hosszabban meg­pihent, de egyúttal bejárta a szomszédos községeket (Pandur, Ká­kony, Bátmonostor) is. Baracska megint kimaradt. A tapasztaltak­ról jelentést tett a Helytartótanácsnak/54 Az érsek-főispánnak mindjárt működése kezdetén komoly el­lentéte akadt a rácokkal. A vallási szabadságát féltő pravoszláv pap­ság az adózás és szolgáltatásra kötelezett jobbágyokkal együtt fel­kelt. illetve hathatós segítséget nyújtott az ugyancsak elégedetlen Békés megyei parasztoknak.455 Ez a Péró-felkelés néven ismert moz­galom átterjedt Bács megyére is. 1733-ban ugvanis Paulovics Vizá­­rion újvidéki vladika (görögkeleti püsnök) hazatért Bécsből, ahol egy szerb küldöttség élén a szerb nép 1691-ben kapott kiváltságának megerősítését kérte.455 Hazatérte után úgy viselkedett, mintha a csá­szár különleges hatalommal ruházta volna fel őt: azt állította, hogy ő lett Bácskának katonai, világi és egyházi feje. A népet azzal tudta maga mellé állítani, hogy felmentette őket a vármegyének és a ka­marai birtokok bérlőinek fizetendő adó alól.457 Csakugyan nincs ezekből az évekből kamarai összeírásunk. Az ősz és tél idejét a vladika arra használta fel. hogy híveit megszervezze. Aláírási íveket köröztetett faluról falura, pusztáról pusztára, amelvben kérték a császárt, hogy törölje el az adót és a tizedet.457/8 1735 áprilisában pedig Futakon gvűlést tartott, amelven a kamarai falvak bíráinak fegyveresen kellett megjelenniük. A fu­­taki vásáron fegwervásárlásra ösztönözte a gyűlés résztvevőit, még a katolikusokat is. A katymári vén bírónak, aki fegyvertelenül je­lent meg, maga a vladika nyomott kardot a kezébe, s rárivallt, hogy máskor e nélkül ne merészeljen megjelenni, mert különben megve­reti.458 A mozgalom szervezői fennen hirdették a maguk elgondolá­sait: a porciótól megszabadítják az országot, paraszt embert nem bántanak, csak az urakat és a németeket — ígérték.459 Jankovácz palánkja is csatlakozott, tehát a mozgalom a megye északi részére is átterjedt.460 Komolyabb összecsapások azonban területünkön nem voltak, és a mozgalom leverése után az élet a régi mederbe tért visz­­sza. Annak azonban, hogy a falu lakói görögkeletiek voltak és ma­radtak, még mélyreható következményei lesznek, amint azt nemso­kára látni fogjuk. A következő 1736. esztendő ismét nehéz napokat hozott vidé­künkre. III. Károly ugyanis, mint az oroszok szövetségese, háborúba bonyolódott a törökkel. A felvonuló császári hadak mind Bács vár­megye területén haladtak dél felé, sőt egy részük itt is táborozott. Az átvonuló, s itt megtelepedő császári katonaság sáskamódra min-8 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom