Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Az új élet küszöbén
őszieknél kétszeri szántás után a vetőmagon kívül 5—8, a tavasziaknál 4—5 köblösre tették. Nem tévedhetünk sokat, ha 6 köblös átlagot veszünk. így az összes termés mintegy 270 köbölre, azaz közel 100 métermázsára tehető. (1 pozsonyi köböl = 61,5 liter, illetve 1 pozsonyi köböl = 74,5 font, azaz 37 kilogramm.)424 Ha a délszláv zadrugák miatt — korábbi gyakorlatunkhoz híven — tízre becsüljük egy-egy család létszámát, úgy 120-an éltek a faluban. Egy lakosra ez esetben mintegy 8 mázsa gabona jutott, ami bőven fedezte az évi szükségletet.425 Hangsúlyoznunk kell a fenti számítás hozzávetőleges voltát, de tájékozódásra mindenképpen alkalmasnak véltük. Az 1715-ös összeírás, a szomszédos helységekben is egyértelműen, a föld szabad foglalásáról tanúskodik. A szabadfoglalás sajátossága, hogy a neki megfelelő művelési forma a vad, vagy szabályozatlan rendszer. A határ nincsen nyomásokra, fordulókra osztva. A bőséges gyepből minden jobbágy annyit tör fel magának, amennyire szüksége van, illetve amennyi erejéből telik. Az így művelés alá fogott földdarabot több éven keresztül szántja és veti, amíg a föld termőereje ki nem merül. Akkor otthagyja, és másik helyen olyan gyepet szemel ki magának, amely még friss termőerővel rendelkezik, és amelyet szántásra, vetésre alkalmasnak ítél. Egy bizonyos idő elteltével az ilyen rablógazdálkodással kizsarolt földdarab helyett azután újabb határrészt fog eke alá.426 Egyik oldalról a kiterjedt faluhatárok, másik oldalról a lakosság kis lélekszáma teszik lehetővé, hogy az új életre berendezkedni készülő paraszt minél ritkábban kényszerüljön a rablógazdálkodással már egyszer kiélt földet művelés alá fogni. A földben való válogatás lehetőségét még más tényezők is elősegítették. Azon túl, hogy a ritka népességnek viszonylag nagy terület állott rendelkezésére, általában kicsi az egy-egy jobbágy által megművelt föld terjedelme is. A Rákóczi szabadságharc az állatállomány nagymérvű pusztulását vonta maga után. Igásállatok nélkül pedig lehetetlenség komoly földművelést folytatni. Az állatok számáról, fajtánkénti eloszlásáról semmiféle adatunk nincs. Annyi bizonyosnak látszik, hogy az értékesebb igásökröket télen, legalább a nagy fagyok és havazások idején, takarmányozták. Négy kaszálónyi rétje éppen a legtöbb gabonát termelő Baracsanin és Baskotácz családnak van. Mellettük minden bizonnyal nagyszámú rideg marha és birka legelt a réteken, s disznók százai makkoltak az ártéri erdőkben. Végig üresen hagyták az összeírok a szőlők feljegyzésére szolgáló hasábot. Az alig négy éve elült csatazaj, a többszöri rajtaütés és menekülés még elevenen élt az emberek emlékezetében,427 s ha netán ültettek is szőlőt, az még nem fordult termőre. Az 1720-as összeírás nagy változásokat tükröz az alig öt évvel korábbihoz viszonyítva. A lakosság számának 58 %-os gyarapodásával szemben a szántóföld nagysága éppen tízszeresére, tehát 1000 %-kal növekedett. Szinte hihetetlen nagy ugrás ez. Ügy tűnik, megszűnt a föld szabad foglalásának rendszere is, kialakult a telek-105