Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Rác támadás - kuruc megtorlás
rolyi Sándornak: .már másodszor küldöttem az Bácskaságra, kit is egész Péterváradi sánczig mindennemű javaiból elpusztíttattam, szarvasmarháit, juhait, lovait egészlen elhajtottam, magokban sokat levágattam... és egész életeket, jószágokat, úgy falűjokat porrá égettettem .. ,”387 A ráczok erre a Tiszántúlra, török földre menekültek.388 Az 1706. év viszonylag nyugalomban telt el, a nagyobb hadjáratok más területen folytak. A császári seregek ugyan megpróbálták Erdély felől is a támadást, hogy a dunántúli hadtesttel egyesülve harapófogóba szorítsák a kurucokat, de tervük meghiúsult. A labancok oldalán hullongó (kevés, szétvert) bácskai rácok is harcoltak. Rákóczi ekkor megparancsolja Károlyinak, hogy hadai „az Bácskaságot elpusztítsák, és az Duna mellett térjenek viszsza”, tehát Szegeden lefelé haladtak a Tiszán, a Dunán felfelé.380 A pusztítást nyilván Baracska sem kerülte el, ha ugyan egyáltalán megmaradtak lakói a szüntelen becsapások alatt, hiszen még a jóval északabbra levő Solt megye is azt panaszolja Rákóczinak, hogy a rácok több ízben felprédálták őket.390 A kuruc csapatok portyázásainak kiindulópontja rendszerint Kecskemét volt s ezért a rácok elhatározták elpusztítását. A támadásra 1707. április 3-át választották, és pedig azért, mert ekkor ott vásár lévén, nemcsak a vidék mesteremberei, árusai, hanem — biztos tudomást hoztak erről kémeik — mintegy félszáz török kalmár is jelen lesz, és így nem csekély préda ígérkezett.391 A közelgő veszedelemről mit sem sejtő kecskemétiek nem gondoltak a védelemre, a berontó rácok közel 400 embert megöltek, szinte mindenkit válogatás nélkül, aki útjukba akadt. 155 személyt fogolyként hurcoltak el.392 A nap rettenetét „nyelv ki nem mondhattya, és senki megh nem számlálhattya.” A város áléi tan hevert, évekig nem tudott felegyenesedni. A támadásból nemzetközi bonyodalom támadt, mert a nándorfehérvári szerdár értesülvén a török kalmárok leöléséről, nagy lármát ütött s a karlócai béke megtörését hánytorgatta.393 Rákócziék igyekeztek kihasználni a helyzetet, hiszen mi sem lett volna előnyösebb, mint a törököt a Bécs elleni küzdelemben fegyvertársnak tudni. A kísérlet nem sikerült, mert a Habsburg kormány a legyilkolt törökök családját úgy kárpótolta, hogy a rablásban részt vett rácokra 2—2, a többi családra 1—1 forint harácsot vetett ki.39'1 Az év végéig elhúzódó vizsgálat ideje alatt az alvajdák és a császári tisztek szigorúbb fegyelem alatt tartották csapataikat s így újabb vállalkozásokról nem hallunk. Kőrös város fel verésében azonban újból részt vettek bácskai rácok, amint arról Rákóczinak 1708. július 24-én Károlyinak írott leveléből értesülünk.395 Ez azonban csak amolyan alkalomszerű rajtaütés lehetett, mert szeptember 11-én intéznek komolyabb támadást. a város ellen, amit azonban — okulva Kecskemét példáján — hősiesen visszavertek a város lakói.396 Az 1709-es év jelenti a kurucok számára az utolsó nagy nekifeszülést s ezzel párhuzamosan vidékünkön is megsokasodnak a harci cselekmények. Április elején Rákóczi engedélyt ad Károlyinak, hogy a Bácskaságra vigye hadait, de figyelmezteti, hogy élést 7* 99
