Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A Tanácsköztársaság bukásától 1921. januárjáig

mint Jánoshalma és Mélykút között felszedték a vasúti síneket.133 Az állapotok bizonytalanságára jellemző, hogy maga a belgrádi szerb sajtóiroda Pécs és Baranya elvesztéséről, feladásáról ad jelentést,134 de ilyen hír terjedt el Pécsett is.,3° A bükkösdi szerb határőrs kivo­nuláshoz összecsomagolt — jelenti egy magyar kém.,3C Bajáról min­den elvihetőt elszállítottak.137 A pécsi megmozdulások idején a 2. szerb lovasezred zömét Pécsre vezénylik,138 de ez sem akadályozza meg a további sztrájkokat. Feb­ruár közepén a városi villamos alkalmazottak szüntetik be a mun­kát,1311 röviddel később pedig minden eddiginél nagyobb tüntetések színhelye lesz Pécs. Ismeretes, hogy a Fővezérség egyik budapesti különítménye, az Ostenburg-különítmény néhány tisztje meggyilkolta Somogyi Bélát, a Népszava szerkesztőjét és Bacsó Bélát, a lap egyik munkatársát.140 Az 1920. február 17-én elkövetett gyilkosságról napokon belül tu­domást szereztek a megszállt részek munkásai. Nem volt titok előt­tük, hogy politikai gyilkosságról van szó,141 sőt azt is meg merték írni, hogy a merénylők katonai személyek voltak142 és a gyilkosság külföldön is megbotránkozást okozott.143 Február 25-én népgyűlést rond°ztek Pécsett Somogyi meggyil­kolásának megbélyegzése céljából, melyen mintegy 15 000 ember vett részt. A városi hatóságok ugyan betiltották a gyűlést, de a katonai parancsnokság megengedte azt. A gyűlésen a „Nemzeti Hadsereget és Fővezért a legkvalifikálhatatlanabb módon támadták” — mondja egy Magyarországra küldött titkos jelentés.144 Másnapra a szociálde­mokrata pártvezetőség úifent gyűlést hirdetett, ahol a fehér hadsereg bevonulása ellen tiltakoztak. Határozatilag kimondották: amíg a munkásság meg nem győző­dik arról, hogy Magyarország meg nem szállt területén a konszolidá­ció teljes és az államberendezés demokratikus, addig a megszállás fenntartását kérik a szerb kormánytól. A gyűlés mindezt Polácsi Já­nos javaslatára mondotta ki határozatilag.145 A Majláth téri demonst­ráció szónoka Doktor Sándor volt, aki ugyancsak tiltakozott a nem­zeti hadsereg bevonulása ellen.146 Ez a tiltakozás itt nyert első ízben nyilvános megfogalmazást, bár kétségtelen, hogy maga a gondolat nem máról holnapra született meg. A munkásság ilyen hangulata és elhatározása azonban mindenképpen kedvezett az SHS államnak, hi­szen a megszállás meghosszabbítására adott legális lehetőséget. A kiürítés azonban lassan kozelgett. Pécs polgármestere jelenti a szö­vetségközi katonai bizottságnak március közepén: „Az entente hatal­mak által Pécsre küldött missio parancsnoka Derain francia őrnagy ama kérdéssel fordult hozzám, hogy bírnak-e alappal azok a külön­féle forrásból eredő hírek, melyek szerint a szerbek kivonulása ese­tén itt a városban és a közeli bányavidéken bolsevista irányzatú, a i 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom