Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A manarchia összeomlása és a déli területek megszállása
A „polgárság és munkásság” november 1-re összehívott együttes értekezlete „kitörő örömmel, lobogó lelkesedéssel és meleg szeretettel üdvözli a Károlyi Mihály vezetése alatt megalakult népkormányt”, majd elhatározza, hogy november 3-án népgyűlést szerveznek. A meghívó plakátot a szociáldemokrata párt titkársága (név nélkül), a bajai Függetlenségi és 48-as párt nevében Dr. Nyiraty János elnök, a bajai egyetemista ifjúság nevében Korányi Lajos, a radikális polgárság nevében Dr. Kelemen József, a feministák egyesülete részéről F. Reisz Irén írta alá.8 Az események azonban sokkal gyorsabban peregtek, semhogy a gyűlést érdemes lett volna már megtartani.' November 2-án este 10 órakor — Dr. Nyiraty János elnöklete mellett — gyűlést tartottak, s éjfélig tartó tanácskozás után megalakították a Bajai Nemzeti Tanácsot. Az 52 tagú bizottságban, a későbbi közvélemény szerint, mindössze 3 szocialista volt: Pock Nándor, Bulyovcsics Béla nyomdász és Aczél Lajos.8 A Nemzeti Tanács a városházán dolgozott, és állandó összeköttetésben állott az Országos Nemzeti Tanáccsal.9 Megalakult a Katonatanács is, melynek elnöke Muraközy százados lett.10 A csendőrség felesküdött a Nemzeti Tanácsra.11 November 8-án létrejött a Bajai Ifjúsági Tanács.12 November 5-én értesíti Meskó Zoltán Baja polgármesterét, hogy a nemzeti kormány a város kormánybiztosává nevezte ki,13 aminek következtében — részben személyi okokból is — Dr. Nyiraty János a Nemzeti Tanács elnöki tisztjéről lemondott.14 Meskó Zoltán 9-én érkezett Bajára, de a négy nap múlva bekövetkezett szerb megszállás miatt már lényeges tevékenységet kifejteni nem tudott.15 Az Ausztria-Magyarország és a szövetséges hatalmak közötti fegyverszünetet november 3-án kötötték meg az olaszországi fronton, Pádovában.18 A fegyverszüneti egyezmény megkötése idején a keleti antanthaderő főparancsnokának, Franchet D’Esperay francia tábornoknak a vezetésével több százezer főt számláló, főleg francia és szerb hadosztályokból álló hadsereg volt a Balkánon felvonulóban.17 A fegyverszüneti egyezmény megkötésének ténye egyes körökben — nem is alaptalanul18 — azt a gondolatot táplálta, hogy a nagyhatalmak meg akarják tartani a Monarchiát és a Habsburgok átmentésére törekszenek.19 Ám D’Esperay csapatainak előőrsei november 5-én átlépték a Drávát, és Magyarországon keresztül az akkor még harcban álló Németország ellen készültek vonulni. Miután világossá vált, hogy az antant haderő nem tartja magára nézve kötelezőnek a paduai fegyverszünetnek azt a rendelkezését, mely hallgatólagosan az 1914. előtti határokat jelölte meg a magyar demarkációs vonalként, a kormány elhatározta, hogy küldöttséget meneszt Belgrádba D’Esperay tábornokhoz. A Károlyi Mihály vezette delegációt hidegen fogadták. A hivatalosan átadott 18 pontból álló katonai egyezmény demarkációs vonalul a Beszterce, Maros, Szabadka, Baja, Pécs, Dráva vonalat je-8
