Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A bizonytalanság hónapjai

gondolásból a bácskaiak más csapattestek kötelékébe való tömörítése látszott célszerűnek.

Aggályosnak bizonyult a kaposvári ezred alkalmazása is Pécs megszállásánál. A demarkációs vonalnál szolgálatot teljesítő ellenforradalmi csapatok tisztikara és a mesterségesen a pécsi munkásság ellen hangolt legénység egy része között ellenséges hangulat alakult ki. A Vezérkari Főnökségnek küldött jelentésben írták, hogy a kaposváriak állítólag azt üzenték a pécsi munkásoknak: „nincs elég fa Pécsett, hogy az akasztandó gazembereknek elég legyen majd.” Az ilyen hangulatú csapatoknak a bevonuláskor történő alkalmazása nem szolgálta volna Horthyéknak célját. A szerbek által kiürítendő területek megszállását, a polgári közigazgatás működését és a gazdasági élet megindulását a lakosság megfélemlítése nélkül kívánták lebonyolítani. Ezért került szóba Lehár ezredes és csapatainak alkalmazása. Természetesen meg kellett nyugtatni a területátadást előkészítő, a lebonyolítást irányító nemzetközi katonai misszió tagjain keresztül a nagyantant kormányait is, hiszen Forster véleménye a nemzeti reorganizációról — „Prónay többet árt Magyarországnak, mint az öt éves háború” — nem volt egyedülálló.79

Vigyázni kellett arra is, nehogy a horíhvsta csapatok bevonulásának hírére olyan számú munkás meneküljön el Baranyából, ami a termelés folyamatosságát, vagy egyáltalán annak megindulását bizonytalanná tehetné. Ezért a „nemzeti” csapatok bevonulásának előkészítése a „megbékélés” jegyében folyt.TM

Titokban viszont szigorú megtorlásra készültek. Módszereik bemutatására álljon itt két példa. A pécsi takarékpénztárak még 1918 novemberében az összes betéteket és értékeket Pécsen kívül helyezték el, így a takarékpénztár letétjeit Sásdon és Kaposváron. A kaposvári körletparancsnokság védelmi osztályának egyik tagja átkutatta a letéteket, és lefoglalta az „államhűség ellen elkövetett cselekményeik” miatt számbajövő személyek értékpapírjait, hogy azokat anyagilag is sújtsák.81

Azonos céllal gyűjtötték a pécsi Munka című lap példányait is. „A lapok megőrzendők — olvashatjuk a hadügyminisztériumnak írt jelentésben —, hogy a Pécsre való bevonulás után ezen bizonyítékok alapján a szerkesztőség ellen a szükséges lépések azonnal megtehetők legyenek. Fontos, hogy a szerkesztőség személyzetének őrizetbe vétele iránt már most (1920 májusa van!) megtétessenek a kellő előintézkedések.”82 Az Ébredő Magyarok propagandabizottsága pedig önként vállalta ezeknek a lépéseknek „hazafias” indoklását.83

Kaposváron a Riffl alezredes által irányított vármegyei katonai parancsnokság már 1919 októberében kidolgozta, és a Fővezérségnek továbbította a bevonulással kapcsolatos- terveit, összeállították a Ba-47