Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - Jegyzetek
57 OL. K. 69. 1921—644 cs. 52/pol. 58 U. 0. 59 U. o. szn. 60 U. o. 1921—1—2. d. 61 Az SHS királyság történetének, főként kül-, bel- és gazdaságpolitikai történetének alakulása jelentősen befolyásolta a „baranyai kérdés” alakulását. A szerb nagyburzsoázia minden eszközt felhasznált, hogy tervét, a nagyszerb Plattform alapján kialakítandó centralizált államot megvalósítsa. Az ilyenirányú erőfeszítéseknek csak egyik állomása volt 1918. december 1-e, a Szerbek —Horvátok—Szlovének királyságának ünnepélyes kikiáltása. Ennek a nagyratörő burzsoáziának 1918. és 1921. között ki kellett védenie az imperialista nagyhatalmak — elsősorban Olaszország —, és az ugyancsak „nagyétvágyú” román uralkodókörök támadásait, úrrá kellett lennie a megalakult új államon belüli nacionalista széthúzáson, főleg a horvátok önállósulási törekvésén, le kellett vernie a forradalmi tömegek, főként a gyorsan erősödő (bár komoly politikai hibákkal küzdő) Kommunista Párt által vezetett proletariátus növekvő jelentőségű mozgalmait, és meg kellett indítania a zilált gazdasági életet. A felsoroltak ellenére arra is törekedtek, hogy ahol csak lehetséges újabb területeket raboljanak, ezért tettek kísérletet a baranyai „háromszög” bekebelezésére is. A feladat nem volt könnyű, a harc mind kül-, mind belpolitikai téren váltakozó sikerrel folyt. A nagyszerb koncepció hívei újabb és újabb kormányokat állítottak a küzdelem élére. Ezek a változások, bár az általános politikai célok lényegében nem változtak, személyi konzekvenciákkal is jártak, elsősorban az államgépezetben, kisebb mértékig a hadseregben, s természetesen éreztették hatásukat a megszállt területtel kapcsolatos kormányzásban is. Különösen érezhető ez a tárgyalt időhatárokon belüli SHS belpolitikában, az 1920 novembere és 1921 augusztusa közötti szakaszban. A JKP 1920 novemberében komoly sikert aratott a választásokon, 58 képviselője került be a törvényhozó testületbe. Előretörése az eddiginél is nagyobb erőszak alkalmazására adott módot a burzsoáziának, amely először fél legalitásba (1920 december vége), majd a régens és a belügyminiszter elleni merénylet után elfogadtatott „az állam védelméről szóló törvény” segítségével, több mint húsz esztendeig tartó illegalitásba kényszerítette a kommunistákat. A burzsoá kormányokat heves baloldalellenes rohamuk nem akadályozta meg abban, hogy imperialista céljaik érdekében ne „támogassák” Baranyában a „Fehér-Magyarország” ellenes haladó erőket. A baranyai kérdés részletes tárgyalása során az SHS politikának ezek az összefüggései állandóan előtűnnek. E néhány megjegyzéssel, mivel részletes tárgyalására nincs módunk, a figyelmet kívántuk e lényeges kérdéskörre irányítani. — Perényi József — Arató Endre: Jugoszlávia története. ELTE Bölcsészettudományi Kar egyetemi jegyzete. Budapest, 1967. 247—259. — Dolmányos István: A kelet-európai földreformok néhány problémája (1917—1939). Agrártört. Szemle, 1964. 354—355. 62 Reményi Lajos: i. m. 165. 1. 09. sz. jegyzet. 63 TIM. Plakátgyűjtemény, 3838—3. — A nyomtatványt Pécs városában is kifüggesztették. PÁL. Szerb imp. 1918—1921. 3. csomó. 64 Az egyenruhaviselés tilalma. BFÜ. 1918. nov. 21. A cikk írója szerint azért viselnek egyenruhát, mert másmilyen nincs is sok embernek. Kéri a szerb parancsnokot, tekintsen el a tilalomtól. Jakovlyevics rendőrkapitány azonban 1918. dec. 18-i keletű plakáton erélyesen felhívja az osztrák-magyar katonai 100
