Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
II. - Függelék. A bajai múzeum 1918-1921. évi plakátjai
13 200. szám. Kapt. 1919. HIRDETMÉNYA szerb hadtest parancsnokság január hó 9-én 67. sz. alatt kelt s a katonaság élelmezése tárgyában tett rendelkezését a következőkben teszem közhírré: 1. A miniszter-tanács határozatához képest a katonák élelmezésére szükséges czikkek requisitiója meg van engedve azzal, hogy a czikkek az elrendelt ár szerint fizetendők. A pillanatnyi pénzszükség esetén, hogy a tulajdonosoknak rendes okmányok kiadathassanak a parancsnokság pontos megjelölésével, úgy az elvett élelmiszer nemével és mennyiségével. — Ezen rendelkezések közölve vannak mindmegannyi parancsnokságunkkal, amelyek azok szerint járulandanak el. 2. Az átszállításra szükséglendő eszközök hiányában és hadseregünknek a szaloniki frontról arra a helyre való érkezéséig, ahol azok jelenleg vannak, lehetetlenné van téve, hogy idejében beszereztessenek a szükséges pénzügyi eszközök arra nézve, hogy minden személynek a megvásároltak azonnal kifizethetők lennének. A mi illetékeseink részéről meg van, és meg lesz téve, hogy a pénz minél előbb ideérkezzék, hogy mindenkinek kifizettessék, ami követelni valója van. Az előbbieket közölve, van szerencsém felkérni, hogy az egyesek, ha ilyenek előfordulnának, türelemre intessenek, mert minden olyannak a fizetés teljesittetni fog rövidesen — akár a legkisebb is legyen ezen összeg, amiként az eddigelé is mindenben teljesítve lett. Baja, 1919. évi január hó 20-án. JAKOVLJEVICS s. k. rendőrfőkapitány. Kazal József könyvnyomdája Baján K. J 23—1919. 33x20 cm. L. sz.: 68. 51. 1. 14 Na rod na Upiava Banal, Bacsku i Baranju belügyi osztálya. 722/1919. POLGÁROK! Az újvidéki Népkormány Bács-Bodrog, Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Baranya, Somogy, Tolna és Pest vármegyék megszállt területeinek feletti uralmat saját kezébe véve, a megszállott területeket igazgatta és igazgatja a legszélesebb demokratikus alapon, az összes polgárság teljes jogegyenlőségének elve szerint tekintet nélkül a vallásra, nemzetiségre és társadalmi osztályra. Ezen álláspontjából kifolyólag megköveteli minden egyes polgártól, hogy magatartásával a megszállott területeken a nyugalmat és rendet ne zavarja. Egyes nem komoly polgárok a Népkormánynak az igazgatásban tanúsított szabadelvüségét gyengeségnek minősítvén, ellenséges magatartást árultak el a katonai és polgári hatóságokkal szemben és megkísérelték, hogy hali.* 147