Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - Jegyzetek

3 Károlyi lemondó levelét közli: A Magyar Tanácsköztársaság. 1919. Budapest, 1949. 85.

4 Gábor Sándorné: A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesülése 1919-ben. PtK, 1960. 3. sz. 155—167.

— Gábor Sándorné: A két munkáspárt egyesülése 1919-ben. Budapest, 1961.

5 HL. MTI. 6. csomó.

6 A pécsi bányászok a vörös hadseregben. Vörös Üjság, 1919. június 1.

— Külön bányász-zászióaljat alakítottak. Népszava, 1919. máj. 8.

7 Dömény József veterán kéziratos visszaemlékezése a bajai MSZMP archívumában. Döményen kívül Milasin István tevékenykedett ilyen téren. — Az ezred Lévánál és Csongrádnál is harcolt. KM A XI/60S8. Kladek Lajos visszaemlékezése. — Ismerjük a Bácskai Vörös Ezred plakátját is. Fekete Dezső: Bács-Kiskun megye a Magyar Tanácsköztársaság idején (Bibliográfia és repertórium). In Bognár Lajos — Bodor Jenő szerk.: Proíetártavasz, 1919. Kecskemét, 1969. 24. — A Bácskai Vörös Ezred megalakult Kiskunhalason. KVÛ. 1919. ápr. 13. — A Bácskai Vörös Ezredben szolgáló katonák üdvözletét közli a HVÜ 1919. ápr. 23.

8 Nagy Pál: Első fecske. FÜ. 1921. ápr. 8.

9 Kopasz Gábor: Sásdi kerületi műszaki hivatal 1919-ben. Pécsi Műszaki Szemle. 1959. 1. szám 1—4.

10 Kleinné Nagy Zsuzsa: Baranya megye történetének néhány kérdése a Tanácsköztársaság idején. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 2. szám). Pécs, 1966. 5.

11 Például a kószáló orosz hadifoglyok összegyűjtésében. PÁL. Bm. Direktóriumi iratok 861/1919. sz. — Baranya megye direktóriuma segítette a Vörös Hadsereg toborzását. PÁL. Direktóriumi ir. 91/1919.

12 HL. MTI. 4. csomó.

13 A Vörös Hadsereg magasabb egységeinek, csapattesteinek iratanyaga igen hiányos. A dandárok közül az 1., 2., 3., 10., 17—20., 30., 32., 44. és 80. dandároknak együttesen mindössze egy csomónyi anyaga van, melynek kiadása hálás helytörténeti feladat lenne. Vö. Kun József: A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban. LK. XXIX. (1959.) 169—179.

14 Kopasz Gábor: A Direktórium Baranya megyében MTPBE. 120. A hegyháti járás főszolgabírájának összefoglaló jelentése a Vörös Őrségről. PÄL. Bm. alisp. ált. 511/1919.

15 Vörös Üjság, 1919. ápr. 17.

16 Soproni Vörös Üjság, 1919. jún. 1.

17 Szárazajtay Incze Kálmán: Háborúk a nagy háború után. Budapest, é. n. I. 96. — A visszaemlékezés valóságát igazolja Szabó Miklós: Az 1919-es proletárdiktatúra és előzményei Kiskunhalason. In Bognár Lajos — Bodor Jenő szerk.: Proletártavasz, 1919. Kecskemét, 1969. 73.

18 Egységes a magyarországi délszláv proletariátus. Népszava, 1919. márc. 26. — A magyarországi délszláv pártok egyesülése. Vörös Üjság, 1919. márc. 27.

19 Hajdú Gyula: i. m. 278.

20 Kővágó László: i. m. 181—187. — Kővágó László: Jugoszlavjane v Vengrii i pravo nacij na szamoopredelenie (1918—1919 gg.). Acta Historiae Artium Academiae Scientiarum Hungaricae, 1965. 113—162.

21 A Közoktatásügyi Népbiztosság Tudományos és Népszerű Propa-102