Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - Jegyzetek
A számlálások nemzetiségi kiértékelésére az előbbi gyűjteményes kötetben vö.: Thirring Lajos: Magyarország népessége 1869—1949 között. — A nemzetiségek demokráfiai viszonyaira Balogh Pál: A népfajok Magyarországon. Budapest, 1902. — Cholnoky Jenő: Magyarország néprajzi térképe. Földrajzi Közlemények, 1906. 230—231. — (Dolányi) Kovács Alajos: Az 1910. évi népszámlálás eredménye. Közgazdasági Szemle. 1911. 225—235. — (Dolányi) Kovács Alajos: A magyarság és nemzetiségek erőviszonyai. Magy. Társ. tud. Szemle, 1913. 175—198. — Kerekes Zoltán: Magyarország népsűrűsége 1910-ben. Kolozsvár, 1914. — Láng Lajos: A nemzetiségek Magyarországon és Ausztriában. Budapest, 1898. — Az alapnyersanyag: 1901—1910. évi népmozgalom községenként. Magyar Statisztikai Közlemények, Üj sorozat 46. Budapest, 1913. kötetében található. 38 A vázolt nemzetiségi megoszlásra már korábban felfigyeltek. Macertney, C. A.: Hungary and her successors. Oxford, 1937. 381. 39 Stanojevics, St: Narodna enciklopedija srpska-hrvatska-slovenacka. Zagreb, é. n. IV. 1144. 40 Jól és reálisan elemzi a helyzetet Kővágó László: A magyarországi délszlávok 1918—1919-ben. Budapest, 1964. 97—98. — A korábbi helyzetre Arató Endre: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a nemzetiségi kérdés. Történelemtanítás, 1958. 5—6. szám. — Katus László: Über die wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Grundlagen der Nationalitätenfrage in Ungarn vor dem Ersten Weltkrieg. In Kanak Péter szerk.: Die nationale Frage in der Österreich- Ungarischen Monarchie 1900—1918. Budapest, 1966. 149—216. 41 Berend T. Iván — Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után (1919—1929). Budapest, 1966. 20. — Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Budapest, 1952. 42 OL. K 429 — 1921 — 43. cs. 2. d. 43 Kovács Endre: Magyar-lengyel kapcsolatok a két világháború között. Budapest, 1971. 15—16., 24—25. 44 Buday László: Magyarország küzdelmes évei. Budapest, 1923. 97. 45 Berend T. Iván — Ránki György: i. m. 28. 46 Reményi Lajos: Külkereskedelempolitika Magyarországon. 1919—1924. Budapest, 1969. 42—43. — Babies András: A komlói kőszénbányászat története. Pécs, 1958. 47 Buday László: i. m. 110. 48 Reményi Lajos: i. m. 70. 119. jegyzet. 49 Bányászati és Kohászati Lapok. 1921. márc. 15. 94. 50 U. o. 1921. febr. 1. 44. 1. 51 Reményi Lajos: i. m. 70. 52 HL Kaposvári Krpk. 1919—2. dbz. 1030/2 hdm. 53 VDBPMT. Pécs, 1970. II. köt. 54 A szövetséges és társult hatalmak és Magyarország között Trianonban 1920. június hó 4-én létrejött békeszerződés. Kommentárral ellátta: dr. Békási Győző. Cluj-Kolozsvár, 1921. 122. 55 OL. Filmtár, MT jkv. 1921. febr. 3. 56 A Bányászati és Kohászati Lapok 1921. július 1-i számában közölték: „ ... hogy a béke ratifikálása utáni első évben — amennyiben másirányú határozat nem hozatnék, a következő négy évben — Jugoszlávia 54, Magyarország pedig 46 %-át kapja a pécsi bányák széntermelésének. Jugoszlávia szénmenynyisége természetesen a jóvátételi számla javára iratik.” 193. 7* 99
