Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A kiürítés eseményei

A visszacsatolás pillanatától kezdve közvetlenül Baranyában is megindult az elmúlt 3 év mozgalmainak, vezetőinek és résztvevőinek, eszméiknek és gyakorlatuknak lejáratása. A hivatalos Magyarország urai nem válogattak eszközeikben. Propagandájukkal igyekeztek erkölcsileg lehetetlenné tenni a haladó erőket, s egyben szítani az ellentéteket a délszláv és a magyar nép között. Szándékaik lényegét sűrítette magába a jelszó: Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország.135

Pécs polgármestere a törvényhatósághoz intézett jelentésében így értékelte az eseményeket: „... Baranyát — bűnös önzésük és pártpolitikai gyűlöletük által elvakíttatva — ... ellenségünk kezére at játszani akarták s ezzel a legelvetemültebb hazaárulásban váltak bűnösökké.”130 A menekültektől megvonták az emigráns jelzőt, szerintük helyesebb őket „csalóknak, hamisítóknak, szökevényeknek, vagy legjobb esetben elbolondítottaknak” nevezni.137 A jobboldali sajtó nem győzte hangoztatni a béke jobbot és a destrukció pusztulásra ítélt voltát. „A destrukció ördögének — írták — pedig el kell innen pusztulnia... igenis el fogjuk tiporni, ha a munkánkban gátol .. .”138

A kultuszminisztérium megbízottja, Zsarkó Pál miniszteri titkár megnyugtatta a lojális közönséget: „Gondoskodás történt arról is, hogy az iskolában már kezdettől fogva a nemzetvédelmi, hazafias és valláserkölcsi keresztény nevelés fokozottabb módon és erélyesen megkezdődjön.”139 Nem feledkeztek meg a külföld és az utókor „tárgyilagos” felvilágosításáról sem. A követségek, nem sokkal az események után, képmellékletekkel ellátott tájékoztatót kaptak a baranyai eseményekről, középpontban természetesen a „főméltóságú úrral.”140 A katonai műveletek során láttuk, hogy felső parancsra gyűjtötték az eseményekkel összefüggő adatokat. 1923-ban arról adott hírt a helyi sajtó, hogy Szőnyi Ottó dr. hozzáfogott a megszállás történetének megírásához szükséges forrásanyagok gyűjtéséhez.141 Nincs tudomásunk róla, hogy a mű megjelent-e vagy sem. Szekfü Gyula és Herczeg Ferenc mélységes ellenszenvvel írtak a baranyai események polgári politikusairól.142 A helyi publikációk vagy az önigazolás jegyében,143 a pécsi mozgalom osztályharcos jellegének tagadása érdekében,144 irredenta célzattal,145 vagy pedig a semmitmondó partikular izmus jegyében fogantak.146

1928-ban jelent meg a „Pécs-Baranya (1918—1928)” című kiadvány, mely időrendben, naptárszerűen tárgyalja az eseményeket. Bár a szerb megszállást „balkániak tatárjárásának” titulálja, ezzel is bizonyítva, hogy a „mű” a magyar szellemi felsőbbrendűség jegyében fogant, használható adatokat is tartalmaz.

A felszabadulás után kibontakozó marxista történetírásnak Baranya 1918—1921 közötti históriájával kapcsolatban is úttörő mun-93