Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A kiürítés eseményei
állása alól.105 Szeptember 14-én Meskó Zoltán miniszteri biztos is lemondott tisztségéről.108 Kiszely Gyulát, Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város főispáni teendőivel ideiglenesen megbízott kormánybiztost is felmentették.107 Érdemei elismeréseként helyettes államtitkári címre terjesztették fel.108 Helyére Dr. Fischer Ferenc ügyvédet, a Pécsi Takarékpénztár ügyészét nevezték ki,109 akit november 7-én be is iktattak.110 Október elején Kiss György kormánybiztos főispán ugyancsak befejezte működését.111 E hónap végén pedig bádoki Soós Károly altábornagynak a baranyai kiürítéssel kapcsolatos különleges megbízatását is megszüntetik,112 noha a magyar katonai és politikai vezetés nem látta tisztán a déli határ mentén időközben végrehajtott szerb csapatmozdulatok célját.113 A kormány egy esetleges szerb beözönléstől félt, ami a terület elvesztését jelenthette volna annak minden következményével együtt.114 Bethlen a szerbek által adott jogi előnyt felhasználta, és a minisztertanáccsal egyetértésben közölte a szövetséges hatalmak budapesti követeivel, hogy a ,.magyar kormány kénytelen volt egy időre felfüggeszteni Nyugat-Magyarország „A” vonaltól keletre eső területsávjának kiürítését.” Az antant képviselői augusztus 29-i válaszukban elutasították Bethlen érvelését. Megállapították, hogy a jugoszláv csapatok ténylegesen kiürítették Baranya területét.115 Szeptember 6-i jegyzékükben ismét kijelentették, hogy a baranyai területek kiürítését a nehézségek ellenére alapjában végrehajtották.110 Olyan eseményeket, mint például a Barcs közelében fekvő Pilica község szerb csapatok által történt ideiglenes elfoglalása, nem tekintették lényegesnek.117 Az olasz közvetítéssel létrejött, október 11-én összeült velencei konferencia rendezte a nyugat-magyarországi kérdést. A vitás terület 1922. január 1-én Burgenland néven önáhó tartományként osztrák közigazgatás alá került. Sopron és környéke népszavazás útján Magyarország része maradt. A Bethlen-kormány sikerként könyvelhette el, hogy ebben a súlyos helyzetben nem adott alkalmat a jugoszlávok baranyai agressziójára, megtartotta Sopront és környékét. Olaszországgal együttműködve megtette a kezdeti lépéseket teljes külpolitikai elszigeteltségének felszámolására. Október 30-án már kiírják a képviselőválasztásokat.118 Sem az ún. Csizmadia-párt, sem a szociáldemokrata párt nem volt hajlandó részt venni a választási küzdelemben.119 A szavazás után négyre emelkedett a bácskai nemzetgyűlési képviselők száma. Nagy Pál a bácsalmási kerületben kisgazdapárti, Láng János a regőcei, Korodi Katona János az újszabadkai kerületben keresztény egyesülési, Kiss György a bajai járásban pártonkívüli programmal győzött.120 Az 1921. őszi helyzet jellemzésére hadd idézzük Heckenberger Konrád képviselő felszólalását, aki Baranya megye első rendes köz-91