Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A kiürítés eseményei

állása alól.105 Szeptember 14-én Meskó Zoltán miniszteri biztos is le­mondott tisztségéről.108 Kiszely Gyulát, Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város főispáni teendőivel ideiglenesen megbízott kormány­­biztost is felmentették.107 Érdemei elismeréseként helyettes állam­­titkári címre terjesztették fel.108 Helyére Dr. Fischer Ferenc ügyvé­det, a Pécsi Takarékpénztár ügyészét nevezték ki,109 akit november 7-én be is iktattak.110 Október elején Kiss György kormánybiztos főispán ugyancsak befejezte működését.111 E hónap végén pedig bá­­doki Soós Károly altábornagynak a baranyai kiürítéssel kapcsolatos különleges megbízatását is megszüntetik,112 noha a magyar katonai és politikai vezetés nem látta tisztán a déli határ mentén időközben végrehajtott szerb csapatmozdulatok célját.113 A kormány egy esetle­ges szerb beözönléstől félt, ami a terület elvesztését jelenthette vol­na annak minden következményével együtt.114 Bethlen a szerbek által adott jogi előnyt felhasználta, és a minisztertanáccsal egyetértésben közölte a szövetséges hatalmak bu­dapesti követeivel, hogy a ,.magyar kormány kénytelen volt egy időre felfüggeszteni Nyugat-Magyarország „A” vonaltól keletre eső területsávjának kiürítését.” Az antant képviselői augusztus 29-i vá­laszukban elutasították Bethlen érvelését. Megállapították, hogy a jugoszláv csapatok ténylegesen kiürítették Baranya területét.115 Szeptember 6-i jegyzékükben ismét kijelentették, hogy a baranyai területek kiürítését a nehézségek ellenére alapjában végrehajtot­ták.110 Olyan eseményeket, mint például a Barcs közelében fekvő Pi­­lica község szerb csapatok által történt ideiglenes elfoglalása, nem tekintették lényegesnek.117 Az olasz közvetítéssel létrejött, október 11-én összeült velencei konferencia rendezte a nyugat-magyarországi kérdést. A vitás terü­let 1922. január 1-én Burgenland néven önáhó tartományként oszt­rák közigazgatás alá került. Sopron és környéke népszavazás útján Magyarország része maradt. A Bethlen-kormány sikerként könyvel­hette el, hogy ebben a súlyos helyzetben nem adott alkalmat a ju­­goszlávok baranyai agressziójára, megtartotta Sopront és környékét. Olaszországgal együttműködve megtette a kezdeti lépéseket teljes külpolitikai elszigeteltségének felszámolására. Október 30-án már kiírják a képviselőválasztásokat.118 Sem az ún. Csizmadia-párt, sem a szociáldemokrata párt nem volt hajlandó részt venni a választási küzdelemben.119 A szavazás után négyre emelkedett a bácskai nemzetgyűlési képviselők száma. Nagy Pál a bácsalmási kerületben kisgazdapárti, Láng János a regőcei, Korodi Katona János az újszabadkai kerületben keresztény egyesülési, Kiss György a bajai járásban pártonkívüli programmal győzött.120 Az 1921. őszi helyzet jellemzésére hadd idézzük Heckenberger Konrád képviselő felszólalását, aki Baranya megye első rendes köz-91

Next

/
Oldalképek
Tartalom