Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A kiürítés eseményei
fel azon szőregi és deszki egyénekről, kiket a magyar hatóságok állítólag elhurcoltak/’87 Ennél sokkal kimerítőbb helyzetképet ad a pécsi hadtest 1921. október 2-án kelt, 58. számú bizalmas parancsa, mely a bevonulás irányelvei között említi, hogy „nemzeti kultúránk fölénye bel- és külföld előtt egyaránt bebizonyítást nyerjen.” A büntetés módját és súlyát világosan meghatározta a vezetés, és ezt általában be is tartották. „Tudomásomra jutott azonban, hogy egyesek — talán méltó felháborodásukban — megfeledkeztek arról, hogy egy kultúrnemzet nem törvényellenes erőszakoskodással jár el gyanúsítottakkal szemben, hanem a törvény szem előtt tartása mellett szolgáltatja ki azokat a független bíróság ítéletének. Előfordultak esetek, hogy egyes letartóztatott egyének, habár nem súlyosan, de mégis tettlegesen bántalmaztatok.” Elkövetőit megbünteti, ám mindjárt hozzáteszi: „De ezzel a megtorlással sajnos nem tudom eltörölni az ily bármi csekély számú esetből kifolyólag előállha+ó rossz benyomást úgy az itteni lakosság hangulatára, mint a külföldre vonatkozólag.” A fegyelmezetlenek érveket adnak ellenségeink kezébe, s félő, hogy ellenrendszabályok foganatosítására használják majd fel. A parancs a következő mondattal feleződik be: „Nincs is ok rá, idegen ajkú nemzetiségűekkel rosszul bánni, mert túlnyomó részben hazafiasán viselkedtek a szerb megszállás alatt.”88 A bányászok visszaszivárgására és „felforgató” tevékenységére a katonai hatóságok is felfigyelnek. Soós altábornagy közli a főispánnal, hogy 20 bányász már visszajött (december 23-ig), közülük 6 munkába állott, de a többi izgat és lázit. Javasolia, hogy csak annak adianak visszatérési engedélyt, akit a munkaadó hajlandó visszafogadni. Az általános amnesztia káros.89 Szigorú intézkedésekkel elérték, hogy a széntermelés a szeptemberi 160 vagonról decemberre 200 vagonra emelkedett. A baranyai háromszög visszacsatolása keresztülhúzta a szerb ipari burzsoáziának a szénbányák felhasználásával kapcsolatos nagyszabású terveit. Meg kellett elégedniük a szárítás adta lehetőségekkel. A Dunagőzhajózási Társaság Pécs-vidéki szénbányái 1921 második felében bekapcsolódtak a magyar széntermelésbe. A nagyarányú beruházási tevékenység,90 a többezer liptói munkás alkalmazása9' és az erőszak teremtette viszonylag nyugodt termelési feltételek megtették hatásukat. A széntermelés gyorsan emelkedett, 1922—23-ban megszűnt a szénhiány Magyarországon. Ettől kezdve a cseh szén sem volt életkérdés, mint 1921 elejéig-közepéig. Erre az időre — a hazai széntermelés fellendülésén kívül — a nyugat-európai szén, főleg a Saar-vidéki szén, a márka és a frank árfolyamesése és a válságot lezáró pangás következtében lényegesen olcsóbb lett, mint a cseh szén.92 Ha nem is volt a szénellátás zavartalan — 1922 őszén ismét forgalmi 89
