Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A manarchia összeomlása és a déli területek megszállása
nek döntései azután alapvető módon meghatározták a terület további életét. A november 25-én tartott népgyűlés határozatának 2. pontja ugyanis kimondja: „Csatlakozunk a szerb királysághoz...”, majd azzal folytatja: „Bánság, Bácska és Baranya a mai napon... tartott népgyűlésen, az antant balkáni hadserege által vonandó határok közt s a népek magasztos önrendelkezési joga alapján elszakadtnak nyilvánítják magukat Magyarországtól, úgy államjogi, mint politikai és gazdasági tekintetben.”34 A népgyűlés megalakította a Nagy Néptanácsot (Veliki Narodni Szavet), mely az országgyűlés feladatát látta el. Rendelkezéseit a népi igazgatóság (Narodna Uprava) hajtotta végre. A népi igazgatóság, a népszkupstina november 25-i határozatára hivatkozva, a szerb katonaság erejére támaszkodva leváltotta a magyar közigazgatás még meglévő hivatalnokait, és azok helyébe saját embereit ültette. A déli megszállt területekre új főispán került. Erről a tényről a következő leirat értesítette az illetékeseket: „Az újvidéki népi igazgatóság Stipan Tunics Vojnics dr.-t kinevezte Baja és Pécs város, valamint Baranya megszállt területeinek főispánjává és saját különleges meghatalmazottjává. Stipan Tunics Vojnics dr. urat felhatalmazzuk, hogy minden állami, municipiumi, autonóm hivatalnak és intézménynek tudomására hozza az Újvidéken 1918. november 25-çn megtartott népszkupstina határozatát, s hogy az egész hivatalnoki kart eskütételre szólítsa fel. Felhatalmazzuk továbbá, hogy azokat a hivatalnokokat, akik nem hajlandók esküt tenni, vagy pedig nem megbízhatók, függessze fel és olyan személyekkel helyettesítse, akiket maga nevez ki. — Az újvidéki népi igazgatóság 1918. november 21—i plenáris üléséből.”35 A leváltás sem Baján, sem Pécsett, de még délebbi városokban (Temesvár)36 sem ment simán. Az újvidéki népszkupstina határozatával és az azok alapján foganatosított intézkedésekkel, az érvényben lévő fegyverszüneti szerződés ellenére, a békekötés megkötése előtt, 1918. november 25-én a Vajdaság gyakorlatilag jugoszláv területté vált. A szóban forgó területen azonban nemcsak szerbek, bunyevácok és más szlávok éltek. A határozatok jogosságának, helyességének elbírálásánál pedig feltétlenül figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a területnek rendkívül vegyes nemzetiségi összetételű lakossága volt. A végül is Jugoszláviához csatolt Bánát, Bácska, Baranya lakossága (a kevésszámú szerb, illetve horvát lakosú Pécs, Baja, Temesvár és környéke nélkül), az 1910. évi népszámlálás adatai alapján37 a következő nemzetiségi megoszlást mutatta:38 10
