Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A KMP elvi állásfoglalása a baranyai kérdésben
Baranya-Baja köztársaság nem reménykedhetett többé a fennmaradását elősegítő szerb támogatásban. A köztársaság vezetőinek utolsó próbálkozásait, a magyar bevonulással szembeni ellenállásról szóló híreket napról-napra világgá röpítette az európai sajtó. Baranya sorsa, pontosabban a békeszerződés végrehajtásának ügye, ha rövid időre is, Közép-Európán túl is érdeklődést keltett. Az angol lapok, nyilván a francia nyomás ellensúlyozására, elítélik a sz<=rb kormány magatartását, és megnyugtatónak ítélik Bethlenék fogadkozását, miszerint a „terület megszállásánál korrektül fognak eljárni.” A francia sajtó túlzottnak tartotta a bolseviki agitációról szóló híreket. Az Extra Blatt éppen azért minősíti tarthatatlannak a köztársasági kísérletet, mert kommunista, tehát az antant nem járulhat hozzá egy ilyen, környezetét fertőző góc elismeréséhez. A magyar lapok viszont kalandregényekbe illő híreket hoztak a baranyai vezetők utolsó kísérleteiről. Az egyik ilyen hírből idézünk részletet: ,,A jugoszlávok által megszállott területen különösen Baranyában tartózkodó menekült magyar kommunisták, akik minden lehetőt elkövetnek arra nézve, hogy a magyarok bevonulását ideig-óráig feltartóztassák, az SHS kormányhoz legújabban egy jegyzéket juttattak el, mely annak tervét foglalja magában, miként lehetne a jelenlegi magyar kormányrendszert megbuktatni. A jegyzék éri elmében a terv keresztülvitelére Baranya közeli kiürítését tartják legalkalmasabbnak, amely időpont megadná a módot, hogy Magvarorszáson a Jászi kormánv alakulhatna meg.” Ezek a találgatások befolyásolhatták a közhangulatot, de az események menetét nem. Soós ..k^evelmos úr” Kaposvárott szemlét tartott a Baranyába vonuló csendőralakulatok felett. Beszédet mondott, s abban kiemelte, hogy magatartásukat egész Európa figyelemmel kíséri. Pesten megtették utolsó előkészületeiket a baranyai bevonuláshoz delegált tudósítók. Felhatalmazással és fénykénnel felszerelve 18-án reggel indultak Kaposvárra, ahol Soós vendégei voltak. A belgrádi tárgyalásokkal egyidnben Barcs is csatlakozott a köztársasághoz. A mozgalom szélesedésével párhuzamosan a szigetvári és barcsi szerb helyőrségeket bevonultatták ezredükhöz Eszékre. A két helységben — az MTI kaposvári tudósítása szerint — csak csendőrség maradt. Pécsett viszont a jugoszláv kormány képviselői és az antant misszió között folytak tárgyalások. Gosset ragaszkodott a kiürítés augusztus 20-i befejezéséhez, a jugoszláv fél ezt nem tartotta lehetségesnek, mivel erre vonatkozó utasítást kormányuktól még nem kaptak. Augusztus 17-én a Havas hírügynökség közölte Párizsból: „A nagykövetek tanácsa táviratilag értesülvén a baranyai helyzetről el-73
