Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A bizonytalanság hónapjai
Béla pécsi polgármester, dr. Hoffmann Ottó és a pécsi Szocialista Párt megbízottai között a tárgyalás, mely két és fél óra hosszat tartott, a Dunán egy hajón történt. A tárgyalás kiterjedt Pécs és Baranya autonómiájára, annak minden politikai és gazdasági kérdésére. A megbeszélések teljes elvi megállapodásra vezettek/ A megállapodásokat nem ismerjük, ám egyet-mást mégis tudunk. A pécsi kormánybiztos 16-án táviratot kapott Belgrádból, a Vojvodina államtitkárságától, mely a belügyminiszter rendeletét közli a Duna jobb partján fekvő megszállott részek autonómiáiáról. Radies kormánybiztost Belgrádba rendelték megbeszélésre.9 E tárgyalás következménye lehetett, hogy a kormánybiztos a kinevezés útján betöltendő törvényhatósági tagok számarányát a pártok között a következőképpen akarta felosztani: Linder és Dr. Hoffmann pártja részére 45. szerbek részére 40, németeknek 25, zsidók és magyarok részére 10 mandátumot szántak.10 Időközben január 28-ára kidolgozást nyert az autonómiára vonatkozó tervezet,11 melyet azonban a pécsi szocialisták elvetettek.12 Erre a pécsi vezetőség és a belgrádi kormány között magakadtak a tárgyalások.13 Az erről érkező híreket örömmel nyugtázták Kaposváron: ,,A pécsi vezetőség és a belgrádi kormány között Baranya autonómiájára vonatkozó tárgyalások megakadtak, sőt az is lehet, hogy teljesen meg is fognak hiúsulni.”14 Február 6-án a belgrádi minisztertanács Draskovics miniszter referenciája alapján foglalkozott Baranya és a bajai háromszög autonómiájának kérdésével. Draskovics eljárását több miniszter erősen támadta, és a minisztertanács úgy határozott, hogy a kérdést leveszi a napirendről, míg a nagyhatalmak határozata erre vonatkozólag be nem érkezik.15 Ezzel lényegében az ügy holtpontra jutott, ami ezután következik az húzás-halasztás, politikai taktikázás és manőverezés a terület minél további megtartása érdekében. A jugoszlávok a tárgyalásokkal egyidőben megerősítik a határokat. Mélykúton egy tiszti tábori őrsöt állítottak fel,16 behívták az 1900-as évfolyamot tényleges katonai szolgálatra,17 a szuloki (Szigetvártól É-ra)18 és az almáskeresztúri határszakaszon területszerzésre tettek kísérletet,19 a Potiska és Osijecka, valamint a szabadkai lovas hadosztálynál szigorú készültséget rendeltek el.20 A feszült helyzetre való tekintettel a magyar vezérkar részletes tervet dolgoz ki jugoszláv támadás esetére. A „Nagy J. eset” fedőnevet viselő terv tartalmazza a jugoszláv csapatok elhelyezkedését, erejét, felállítási lehetőségeit és a foganatosítandó ellenintézkedéseket.21 Részben az ütőképesség növelése érdekében két nappal később, január 23-án átszervezik a Nemzeti Hadsereget.22 Erre a nemzetközi helyzet alakulása mellett a királykérdés miatt is szükség volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül az ellenforradalom eredményeként egyedül Magyarországon állították vissza az 41
