Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A Tanácsköztársaság bukásától 1921. januárjáig
szavonásába, ha a békekonferencia koncessziót adna a baranyai szénbányákra, valamint Bácska és Baranya fölösleges termését recompenzációs alapon kötnék le, illetve gazdasági szövetséget kötnének.115 Közben a szerb hatóságok sorozatosan tartóztatták le a városi tisztviselőket, tiszteket, orvosokat, mérnököket, s azokat hónapokig vizsgálati fogságban tartották, majd Valjevóba internálták.116 A szerb uralkodó körök minden magyarban potenciális ellenséget láttak. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy nem csak a magyarok miatt fájt a fejük, és politikájukban árnyaltan alkalmazták a magyarellenességet. A szerb belügyi kormányzat anyagából kiderül, hogy igyekeztek felderíteni — úgy tűnik, nem sikertelenül — a magyar nemzeti hadsereg kém- és propaganda alközpontiait, és ezek közül főként a szegedit és a kaposvárit tartották szemmel — utóbbit 1919. augusztus 11-ig mint a bolsevizmus terjesztésének, utána pedig az irredentának központját! A belügyi szervek — vasúti rendőrség, kémek stb. —állandóan figyelték a magyar katonai egységek mozdulatait, főként a demarkációs vonal mellettieket. A jelentések s a nyomukban születő belügyi intézkedések a magyar kémek mozgásával, SHS ellenes tevékenységükkel, irredenta jelvények, röplapok terjesztésével, izgatással, sztrájkok szervezésével foglalkoznak. Ezek a jelentések jelentős méretű, a szerbek által megszállt terület felszabadítását célzó felkelés szervezéséről, a magyarok és a horvátok szerbellenes kapcsolatairól és ezek anyagi támogatásáról is szólnak. Az ellenrendszabályok alapján egyes tisztviselőket áthelyeztek, másokat kitoloncoltak, s volt, akinek száműzetés lett a sorsa. Hasonlóképpen jártak el a volt osztrák-magyar hadsereg hajdani tisztjeivel, tartalékosaival, akiket rendőri felügyelet alá helyeztek, a gazdasági életből kirekesztettek, vagy kitoloncoltak. Nem kerülték el sorsukat a még működő magyar egyesületek és iskolák sem.117 Ezek az akciók a helyi polgárság ellenállását voltak hivatva megtörni. A munkásság megnyerését célzó szerb taktikázás azonban eleinte kevés eredményt hozott. A megszállt területeken ugyanis nem javultak a gazdasági viszonyok, a termelés is akadozott. A terület hovatartozásának bizonytalansága miatt jelentősebb ipari beruházások nem történtek Pécs környékén. A gyáriparban fokozódott a munkanélküliség. Az élelmiszerárak felszöktek, a megélhetés egyre nehezebbé vált. A két legjelentősebb város (Pécs, Baja) árai eképpen alakultak:118 31
