Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - Jegyzetek
hogy Károlyit a magyar határra csempészték, mert hisz Spalatóban — tehát messze lent a tengerparton — tartózkodik (BMÜ. 1921. máj. 20. Károlyi Mihály Spalatóban.). Károlyi fémjelezte az októbrista programot, amelyet Baranyában is megkíséreltek végrehajtani. így lett ő akarva (?), akaratlanul (?) a halvaszületett köztársaság névleges elnöke. Ezekben a mozgalmas napokban ő is, sok más társával együtt, mindenben reménykedett és minden lehetőséget megragadott — alaposabb megfontolás nélkül — a Horthy rezsim gyengítésére. A nyílt együgyűséggel szerb érdekeket képviselő eszéki Magyar Újság első számában ezeket írja a szerkesztőség kérésére: „Igen tisztelt Főszerkesztő Ür! Sorait köszönettel vettem s örülök, hogy Jugoszláviában ismét egy magyar nyelven írt újság jelenik meg. Amíg a magyar sajtó béklyóba verve, addig kétszeres fontossággal bír az utódállamok szabad magyarságának véleménnyilvánítás, mely hivatva van az európai közvélemény előtt a Horthy rezsim veszélyes és kétszínű játékát leleplezni és abban az irányban dolgozni, hogy otthon olyan állapotok teremhessenek, amelyek lehetővé teszik a jugoszláv és magyar barátság folytán a keleteurópai konszolidáció megvalósítását. Sikert és erőt kívánva a munkára, üdvözli — Károlyi Mihály” [Magyar Újság (Eszék) 1921. nov. 19. Köztársaság vagy Királyság? Split nov. 16.]. Míg a levél írója a magyar belső demokratizálódás alapján kialakítható, kelet-európai jelentőségű, jugoszláv-magyar közeledés gondolatát kívánta e levéllel is szolgálni, addig a lap ezt arra használta fel, hogy Jugoszláviát mint Európa legtöbbre hivatott államát, a demokratizmus mintaképét ecsetelje, hogy azután azt ajánlja a magyaroknak, alakítsanak perszonál uniót „valamely!!) szomszéd, bebizonyítottan demokratikus jellegű királysággal.” Az októbrista emigráció harcát, mely elsősorban a hazai fehérterror ellen irányult, Garami „kizáróan negatív”-nak értékeli. A feladat szerinte az aktivitás, a nemzeti demokratikus erők összefogása az októberi program alapján. Lovászival együtt az „aktivitás” érdekében megindítják 1921. febr. 23-án a „Jövő” című lapot (Bécs). Programjukat idézzük: „...határozott irányú politikai lap lesz, de nem lesz egyedüli lapja egyetlen politikai pártnak sem... Ez a lap mindazoké lesz, akiket pártkülönbség nélkül egyesít mindenféle osztályuralom gyűlöletének és a demokratikus népuralom követelésének közös gondolata... Ez a lap csak a dolgozó magyarság : a polgárok, a földművesek, munkások együttes erőfeszítésétől várja, hogy Magyarország rálépjen a termelőmunka és ezzel a gazdasági és politikai újjászületés és a kultúrális megújhodás útjára” (Jövő. 1921. febr. 23.). Innen csak egy lépés Jászi reakciós álláspontja, aki Bauert idézve arra szólítja fel a szocialista munkásságot, hogy dolgozzon, mert jobb egy kapitalista gyárában dolgozni, mint az utcán éhezni. A lap karöltve a Bécsi Magyar Újsággal népszerűsíti politikusait (Lovászi és Vázsonyi. BMÜ. 1921. jan. 9.), hangoztatja a kisantant, elsősorban a jugoszlávok Horthy ellenességét (Jugoszlávia Horthyék ellen. BMÜ. 1921. ápr. 12.), éleszti az angolok iránti szimpátiát (Hohler Pécsett. BMÚ. 1921. márc. 18.), nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy a pécsi eseményeknek semmi közük sincs a kommunizmushoz (Lovászi Márton nyilatkozata Magyarország külpolitikai helyzetéről és a baranyai autonómiáról. BMÚ. 1921. jan. 20., Pécsi képek Uo. 1921. febr. 11.; BMÜ. jún. 12.) és mindenkit — de elsősorban a jugoszláv politikusokat — megszólaltat, aki valami sokat ígérő szólammal hozzájárulhat a kurzus ellenes remények ébrentartásához (Pécs sorsa és a magyar jugoszláv viszony. BMÚ. 1921. jan. 22., — Svetozár Pribicsevics jugoszláv miniszter nyilatkozata. Uo. 1921. ápr. 7. — Draskovics szerb belügyminiszter a magyar kérdésekről. Jövő, 1921. febr 23. — Meddig tart Baranya megszállása? Egy vezető jugoszláv politikus nyilatkozata. BMÚ. 1921. febr. 23.). Ök hozzák „A baranyai autonómia tervezete” címmel az újabb „ön-116