Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Vámos (Wunderlich) József törvényhatósági vezető, a kiutasítottak ideiglenes elhelyezéséről gondoskodott, majd Meskó Ottóval együtt a városi tanács képviseletében felkereste Meskó Zoltán földmivelésügyi államtitkárt és dr. Persay Ferencet, a fővárosban megalakult megszállt területi törvényhatóságok szövetségének elnökét, akik vállalkoztak arra, hogy az egész bajai kiutasított tantestületet elvezetik Haller István akkori kultuszminiszterhez, ahol visszatartott fizetésük kiutalását és állásba helyezésüket kérték. A miniszter ki is utalta félévi fizetésüket és gondoskodott a tanerők lehető jó elhelyezéséről is. Külön jegyzőkönyvi köszönetét szavazott meg a közgyűlés Rosenberg Mátyás földbirtokosnak, aki a bajai tanerők közül Novoth István igazgatót, Novoth Istvánné tanítónőt, dr. Kun Ármint, Kun Imrét, Oszwald István igazgatót, Fischhofné Reisz Irén tanárnőt, Veres Ilona óvónőt, Elek Mártonnét és leányát, Frankfurter Eugenia tanítónőt, Gózon Margit óvónőt, Rotschildné Klauber Teréz tanárnőt leányával, összesen tizennégy egyént a Bátaszék környékén levő Bogya-oldal és Orbó nevű pusztáin helyezett el, s teljes ellátásukról minden ellenérték nélkül gondoskodott. A tantestület hálából a pusztán lakó 60 gyereket rendes oktatásban részesítette. A betegen érkezett Stekler Sándor tanárt Vámos (Wunderlich) József elnök ingyenes szanatóriumi kezeléshez juttatta. A jelentés szerint Baján abban az időben mintegy 80-an voltak lezárva határátlépés miatt, Flóra Sándor tanítóképző intézeti tanárt pedig heteken át fogva tartották, mert egy Magyarországról jött levelet találtak nála. A gyűjtés összeredménye a közgyűlés napjáig 72.235 korona 40 fillért tett ki. Gondoskodott a városi tanács arról is, hogy a fővárosi sajtót állandóan tudósítsa a bajai eseményekről s az egész ország figyelmét a szerb közegek erőszakosságaira felhívja. Ekkor terjedt el a hire annak, hogy a bajai születésű Déri Frigyes bécsi selyemgyáros műkincseit a megszállás miatt Baja helyett Debrecennek akarja adni. A közgyűlés kiküldte Kuthy Dezső tanácstagot, hogy Déri Frigyest eredeti szándékának fenntartására birja Baja város érdekében. Sajnos, a küldetés nem járt sikerrel. Áz 1920. évi november 21-iki közgyűlés. Az 1920. november 21-iki közgyűlés időszaki jelentése nagy fájdalommal emlékezett meg a trianoni békeszerződésnek 1920. november 13-iki ratifikálásáról. Megállapította, hogy Baja a Bajai Háromszöggel együtt vissza fog kerülni Magyarországhoz ; rámutatott azokra a fejlődési lehetőségekre, de egyben gazdasági, kulturális és hazafias feladatokra is, melyek Bajára, mint jövendő megyeszékhelyre várnak. A jelentés megállapította, hogy a tisztviselő-üldözés tovább folyik Baján s hogy annak következtében Molnár Mihály dr., Hollós (Hechtl) József dr., Oltványi István dr., Versényi Jenő dr. rendőrtisztek, Kristóf Ferenc rendőrbiztos és Balogh József posta- és távirda-ellenőr vándorbotot vettek a kezükbe. Megírta a jelentés, hogy Borbiró (Vojnics) Ferenc dr. polgármester 177
