Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Az 1918. nov. 6-iki kelettel kibocsátott rendelet a községekben is elkésett, mert akkorra már a forradalmi rombolások lezajlottak. Baja környékén is a Baján — még a rendelet kelte előtt — megalakult polgárőrség állította ezután helyre a rendet. Az összeomlás Baján. 1918. év őszén Baján is mutatkoztak a háborús gazdálkodással rendszerint velejáró jelenségek ; egyesek igen megvagyonosodtak, a tömegek pedig elszegényedtek. A jegyrendszerrel szabályozott ellátás úgy, ahogy megóvta az alsóbb néprétegeket a nagyobb nélkülözéstől s ha voltak is panaszok, forradalmi jelenségek nem jelentkeztek. Ezt a felszínes nyugalmat azonban alaposan felkavarták az összeomlást követő politikai események. Megmozdultak a háború alatt tétlenségre kényszerült politikai pártok ; jelentkeztek a minden áron érvényesülni akaró osztályuralmi törekvések, féktelen egyéni ambíciók. Á bajai sajtó. A helyi hírszolgálatot három lap látta el : a hetenként ötször megjelenő Bajai Hírlap és a Bajai Független Újság, valamint az utóbbi társlapja, a hetenként kétszer megjelenő : Bajai Közlöny. A Bajai Hírlapot dr. Lemberger Ármin szerkesztette s az akkori munkapárt hivatalos lapja volt ; a Bajai Független Újságot és a Bajai Közlönyt Fodor Károly felelős szerkesztő és dr Stern József szerkesztették s mind a kettő a függetlenségi 48-as politikát szolgálta. E két lap — felelős szerkesztője egyéniségének megfelelően — a radikális irányzat felé hajlott. A különbség a kettő között csak az volt, hogy a Bajai Közlöny volt a lármásabb. A nagydob szerepet töltötte be. Megjelent szombatonként, de néha fontosabb események alkalmával más napokon is. Mind a két lapot a Corvin-nyomda állította elő. Az összeomlásnak elsősorban áldozatul esett a Bajai Hírlap, mely 1918. október 29-én beszüntette megjelenését. A megmaradt két lap azután teljesen a Budapesten uralomra törő radikális irányzat szolgálatába állott. Tiszta képet a budapesti helyzetről e napokban nyerni egyébként nem lehetett. Érezhető volt, hogy a forradalmi tömegerők és az államhatalom törvényes orgánumai között hatalmas, kulisszák mögötti mérkőzés folyik, de bizonytalan volt, hogy melyik irányzat győz. A fővárosi lapok — melyek mind szélsőségesebb irányba terelődtek — egyideig rendesen megjelentek, de Baján 1918. október 27-én reggel már elkobozták az összes fővárosi lapokat, mert az aznap megalakult budapesti Nemzeti Tanács proklamációját közölték ; délben pedig elkobozták az Az Estet és a Déli Hírlapot is. Ugyanakkor a Bajai Független Újság „Forr és kavarog ..." címmel vezércikkezett a forrongó hangulatról s a városi törvényhatósági közgyűlés összehívását sürgette Magyarország függetlenségének kikiáltása s az azonnali békekötés érdekében. 7
