Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
jós kivételével, a többi tanácstagok valamennyien a magyar nemzeti gondolatnak voltak hívei, kik a katonaság és a karhatalmi alakulatok felbomlásával, a polgármester távozásával a közhatalom átvételének más módját nem is képzelhették el, mint azt, amely akkor Budapesten s a nagyobb vidéki városokban szokásos volt s amelyeknek megalakítását az időközben megalakult központi kormány is kívánta. A bajai Nemzeti Tanácsnak névsora a Bajai Független Újság akkori közleménye szerint a következő volt : Dr. Nyiraty János elnök, Bajay Péter, Wunderlich József, Tinusz Antal, Bulyovcsics Béla, Szász Ottó, dr. Kelemen József, Pock Nándor, Uttry Pál, Papp Sándor, Aczél Lajos, Kovács Márton, Weidinger Dezső, dr. Kiss Péter, Gebhardt Dezső, dr. Rácz Károly, dr. Madarász Lajos, Dely Géza, Kovács Andor, Meskó Zoltán, Nyiraty István, Szabó Dezső, Horváth Mihály, Pandur János, Loósz Bálint, Zórity Mihály, Hajósevics Sándor, Csermák Károly, Kolozsváry Róbert, Kiing János, dr. Stern József, Cziegler Ferenc, Posta Árpád, Ritter Imre, Antal Lajos, dr. Halász József, Ivánka János, Katanics Sándor, Klein Rezső, Pastrovits Sándor, Ditelján Jakab, Szőllősi József, Gyorgyevits Milorád, Hauser György, Rajcsányi Imre, Bitz Henrik, Fehérváry Ferenc, Tinusz István, Wölfl Mátyás, Horváth Endre, Szeile Ferenc. A jegyzői teendőket a szocialista Bulyovcsics Béla nyomdász látta el. Minthogy a bajai Nemzeti Tanács a rövidesen bekövetkezett megszállás miatt politikai tevékenységet ki sem fejthetett, tagjainak ismertetésétől eltekintünk. Annyit mégis megjegyzünk, hogy Pock Nándor és Aczél Lajos a szerbekkel együtt eltávoztak Bajáról. A megalakult Nemzeti Tanács első teendője volt a rend helyreállításáról gondoskodni s ezért még a november 4-ére virradó hajnali órákban a városházára kérette a veszély hírére Kecskemétről hazaérkezett Kovács Antal c. kereskedelmi iskolai igazgató főhadnagyot s megbízta a városparancsnoksággal. Ugyanakkor megalakult a katonatanács is, ami sok félreértésre adott alkalmat. A kérdést tisztázta a Bajai Független Újság november 8-iki száma, mely „Téves információ“ címén a következőket irta : „Téves információ alapján azt irtuk a minap, hogy a katonatanács elnöke Kovács főhadnagy. A valóságban a katonatanács elnöke Muraközy százados, viszont Kovács főhadnagy városparancsnok. “ Ezzel a közleménnyel most már eldöntöttnek tekinthetjük a kérdést, hogy Baján volt-e katonatanács ? Bizonyos, hogy a bajai katonatanács annyiban különbözött a később hírhedtté vált katonatanácsoktól, hogy itt legénységi állományú tagjai nem voltak. Lényegesebb szerepet egyébként a katonatanács Baján nem játszott. Az alább szószerint közölt plakát szerint megalakult a Bajai Nők Tanácsa is s állást foglalt a népköztársaság mellett, valamint bejelentette a Magyar Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását. Ä Bajai Nők Tanácsa később értekezletet akart tartani a Szociális Misziótársulat helyiségében, de az a közbejött szerb megszállás miatt elmaradt. Az értekezletre vonatkozó meghívó plakát szövege a következő volt : „Polgártársnők ! Az új idők számunkra is kivívták a polgárjogokat. Ezentúl nemcsak a férfiak, hanem mi is részt 15
