Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Tomovics Mirkó volt annak a kíméletlen nagyszerb törekvésnek egyik legerőszakosabb bajai exponense, mely az egész megszállt területet véglegesen Szerbiához akarta csatolni. Mindent és mindenkit gyűlölt, ami és aki magyar. A bosszú fűtötte minden ténykedését, de nemcsak a magyarokat gyűlölte, hanem gyűlölte azokat a szlávokat is, akiket magyarbarátoknak: „magyarónoknak“ tartott. Bár hivatása a rend fenntartása lett volna, folyton politikai dolgokba avatkozott bele, holott akkor a közbiztonsági állapotok igen rosszak voltak itten. Neve hirhedtté vált Baján. Dr. Cviics belgrádi egyetemi tanár Baján. A szerbek nemcsak erőszakkal és a magyarság üldözésével, megfélemlítésével törekedtek Baját véglegesen megszerezni, hanem Baja és a Bajai Háromszög megszerzésére irányuló törekvéseiknek igyekeztek néprajzi, történelmi alapot is adni. Ennek az alapnak a megszerzése és bizonyítása végett Bajára küldték Cviics belgrádi etnográfus egyetemi tanárt. Ez a Cviics dr. volt a szerbek gróf Teleki Pálja : néprajzi szakértője. Az ő dolgozatai alapján döntöttek Párisban, amikor Magyarországnak a szerbek által megszállt területeit a szerbeknek odaítélték. Minthogy a szerbeknek jó'összeköttetéseik voltak Párisban, még a san-remói békeértekezlet előtt megtudták, hogy a négyes tanács Baját és a Bajai Háromszöget is vissza akarja adni Magyarországnak. Elküldték erre Cviics egyetemi tanárt 1919. év szeptember havában Bajára és a Bajai Háromszöghöz tartozó községekbe. Az itt végzett kutatásai, temető fejfák feliratai stb. alapján tanulmányt irt s ebben azt állította s igyekezett bizonyítani, hogy a „Bajai Háromszög“ (Bajszki trokut) a múltban szláv volt. Elismerte, hogy most magyar a többségében, de ezt elmagyarositásnak minősítette és törekedett kimutatni, hogy a XIX. század első felében ezt a területet nagy többségben szlávok lakták. Erről a munkálatról a Szabadkán megjelenő Névén című bunyevác lap vezércikket hozott és erősen állította, hogy a tanulmánynak döntő szerepe lesz a Bajai Háromszög odaítélésében is. Dr. Borbiró (Vojnics) Ferenc Baja város nyugalmazott polgármestere, amikor a Cviics-féle memorandumról értesült, rögtön abbahagyta az asztalosmesterséget, melyet nyugdíjaztatása alatt éppen kitanulni kezdett s nagy alapossággal és lelkiismeretességgel gyűjtötte össze a hiteles adatokat annak igazolására, hogy Baja és a Bajai Háromszög lakosságának többsége a múltban is magyar volt. Ebben a munkájában a legtöbbet néhai dr. Bernhart János tiszti főorvos segítette. Beleavatta munkájába dr. Kürthy Menyhért ciszt. rendű gimnáziumi igazgatót is. Mások is tudtak róla, hogy tanulmányokat folytat, de a valót csak igen szűk bizalmas kör ismerte. Dr. Borbiró Ferenc válaszemlékiratának bizonyitékai főként gazdaságiak voltak. Kimutatta például a Bajai Takarékpénztár alapitóit és bebizonyította, hogy az alapítók túlnyomó részben magyarok voltak. Az emlékirat kimutatta a Bajai Háromszög lakosságának magyar többségét még abban az esetben is, ha a tiszta névelemzést fogadnák el döntő bizonyítékul. Az állított tényeket az adatok pontos felsorolásával és a 129
