Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
À magyar köztársaság. A szerbek megszállt területi s igy a bajai intézkedései is szoros összefüggésben állottak a magyarországi eseményekkel. Budapesten 1919. januás 19-én kikiáltották a köztársaságot ; megválasztották elnökké : gróf Károlyi Mihályt. Ezekről a belpolitikai változásokról a legváltozatosabb hírek keltek szárnyra. A magyarság eleinte azt hitte, hogy az anyaország ereje növekedőben van, öntudatosabbá vált, a szerbek attól tartottak, hogy a papíron jogegyenlőséget hirdető „demokratikus“ frázisok ellenére másodrendűvé sülyesztett magyarság fellázad a szerb uralom ellen. Azért igyekeztek a hírek terjedésének minden eszközzel gátat vetni. A népköztársasági kormány azonban nem tudott a reá hárult feladatokkal megbirkózni, az elégedetlenség növelte az ellenzéki tábort, mely egyre jobban eltolódott balra. A belső zavarok, a politikai és szociális nyugtalanság azután azt a meggyőződést keltette a külföldön, hogy a magyarság erősbödés helyett legyengült s minden akcióra képtelenné vált, nincs mit tartani tőle. Az igy megváltozott körülmények között a szerbek is elérkezettnek látták az időt az erősebb szlávositásra s a közigazgatás teljes központosítására. 1919. március 3-án a Narodna Uprava uj szolgálati és területi szabályzatot (pragmatika) bocsátott ki, mely a megszállt területeken átszervezte az egész közigazgatást, igy különösen az üzletvezetőség, a folyammérnökség, a felsőbb bíróságok, a közigazgatási bíróság stb. hatáskörét és beosztását. Kuferások. Baja is ismerte a „kuferásokat.“ Szerbiának sokkal kisebb volt az intelligenciája, hogy sem a nagy kultúrával biró Bánát, Bácska és Baranya köztisztviselői karát leválthatta volna. A szerbek különösen eleinte nem sokat törődtek a képesítésekkel, főiskolai végzettséget igénylő állásokra is kinevezték a nekik megbízható egyéneket, ha valami csekély iskolájuk volt. Ezek a tisztviselők rendesen egy-egy üres kofferrel foglalták el helyüket, igyekeztek kiruházkodni, minél több pénzt összeszedni s azután megrakodott kofferekkel — sokszor minden bejelentés nélkül — elmenni, látták és érezték ugyanis, hogy a rájuk bízott hivatal követelményeinek nem tudnak megfelelni. Sok szerb tanerő vett igy búcsút Bajától, de adóhivatali és egyéb beosztású szerb tisztviselők között is akadtak számosán kuferások. Rémhírterjesztés. Nagyon szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba a szerb polgár* mester „a rémhirterjesztők“ vagy amint a rendelet gúnyosan megjelölte, 94
