Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
(leleteinek végrehajtásával nem kerül-e összeütközésbe magyar hazafias kötelességeivel ? A rendeletek pedig esőstől jöttek: 1919. februárjában egyesítették a Julián- és Gergely-naptárt, szigorú korlátozás alá vették a politikai lapok forgalomba hozatalát, gondoskodtak a szinjátszási engedélyek kiadásánál, hogy magyar színészek színpadhoz ne jussanak. Baját az újonnan létesített újvidéki kereskedelmi és iparkamarához csatolták, statisztikai adatok gyűjtését rendelték el, melyek a szerb érdekeket voltak hivatva szolgálni, ezek kitöltése sok tépelődést okozott a tisztviselőknek. Jakovljevics Milorád rendőrfőkapitány 1919. február 5-én 1447., 1448/kig. 1919. sz. a. hirdetményt bocsájtott ki, mely a kereskedelemben jelentkező nagy árúhiánnyal foglalkozott. Árúeltitkolással vádolta a kereskedőket és súlyos büntetéseket helyezett kilátásba azok ellen, akik árúkat rejtegettek. Egyben jelezte, hogy az árúhiány nem lesz tartós, mert nagy árúszállitmányok érkeznek majd külföldről. Ez a rendelet közölte egyben az érdekelt kereskedőkkel és iparosokkal azt is, hogy kiviteli és behozatali kérdésekben forduljanak a Narodna Uprava közgazdasági osztályához. A rendelet meglehetős nyugtalanságot idézett elő, mert itt senkisem halmozott fel árút s tudták, hogy ez a rendelet csak újabb házkutatásokra ad majd alkalmat. A külföldi árúszállitmányokról szóló közlemény sem volt igaz. Á nemzeti szin eltiltása. 1919. február hó 18-án tiltották meg a polgári házasságkötések alkalmával a nemzeti színű szalag használatát. A határozatot a 2438/kig. 1919. sz. alatt elfekvő eredeti okmány szerint azzal indokolták, hogy az újvidéki nagy nemzetgyűlés már eldöntötte a megszállt területek végleges Jugoszláviához való tartozását s igy a magyar színek használatának nincsen jogosultsága. Tisztviselőkérdések. Megkezdték a magyar tényleges és nyugdíjas katonatisztek és tisztviselők összeírását. Súlyos büntetésekkel tiltották el a határátlépést s elrendelték az átlépők nyilvántartását. 1919. február 10-én nevezte ki Dolinka Vazul főispán-polgármester Katanics Antalt másodaljegyzőnek s a főispáni titkári teendők ellátásával bízta meg. A kinevezést azzal indokolta, hogy a tisztviselői állások betöltésénél azon elvet tartotta szem előtt, hogy első sorban helybeli egyéneket nevez ki, akik a helyi viszonyokkal ismerősek. Ez a ténye és indokolása később a szerbeknél, különösen Tomovics Mirkó bajai vasúti komiszárius, határrendőrségi kapitánynál nagy ellenérzést váltott ki ellene. Magyarbarátsággal vádolták, Tomovics Mirkó hirlapilag is megtámadta. 92
