Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
dés alapján hatósági jogkörét és illetékességét Bajaszentistván nagyközségre kiterjeszti, — a község elöljáróságát, képviselőtestületét feloszlatja, — az elöljáróság, képviselőtestület hivatalos személyzet és alkalmazottak hivatalos jogkörét megszünteti, — közigazgatási tevékenység ellátását ezennel átveszi. Bajaszentistván nagyközség 1919. év január hó 1-étől kezdve egész telekkönyvi, illetve kataszteri területével és hatásával, — hivatalos személyzetével, ingó és ingatlan vagyonával, szerzett jogaival és kötelezettségeivel együtt Baja th. város fennhatósága alá tartozik és „Szentistván“ néven a város X-ik közigazgatási kerületét képezi, melyre a város szabályrendeletei lépnek életbe. A község ügyei — bármily állapotban is vannak azok — a város hatóságai, hivatala és ügyosztályai által lesznek elintézendők. A vezetőjegyző részére egy számvevői állás a IX. fizetési osztályban, az adóügyi jegyző részére egy I. oszt. adótiszti állás a X- ik fizetési osztályban, a községi orvos részére egy orvosi állás a IX. fizetési osztályban rendszeresittetik, a nem rendszeresített, vagy nem nyugdíjas állásokban levő egyéb hivatalos személyzet és alkalmazottak szabályszerű illetményeikkel átvétetni fognak. Az átvétel foganatosítására dr. Móder Géza tanácsnok és az esetenkénti hivatalvezető küldetik ki és a község részéről a vezetőjegyzőn kívül Sámán Jakab biró és id. Vuics Sándor volt biró elöljáró jelöltetik ki. Az átvétel körüli teendők megtételére a városi tanács delegált hatáskörrel megbizatik. A személyi ügyek egyenkint lesznek letárgyalandók. A vagyonleltár mellett lesz kezelendő oly módon, hogy a volt község vagyonállása abból bármikor kivehető legyen. Utasittatik egyben a városi tanács, hogy az átcsatolást oly módon igyekezzék foganatosítani, hogy a lakosságnak minél nagyobb kényelem biztosításával, kevés utánjárás mellett könnyű hozzáférhetéssel, lehető megterheltetés és vagyonának sérelme nélkül történjék. Az állami anyakönyvezés — anyakönyvvezető kinevezése után — lehetőleg Szentistvánon maradjon. Gondoskodás történjék a külön helyi rendőrszolgálatról, a marhalevelek Szentistvánon állíttassanak ki, a panaszok és jegyzőkönyvi kérelmek ott vétessenek fel, legelőjét a volt község ezután is csak maga használhassa és az apaállatai továbbra is ottkünnt maradjanak. A város eddig X. kerületét képező „külterület'* ezután XI- ik kerület néven lesz kezelendő. Baja th. város kig. tanácsának 1919. II. 12-én tartott üléséből. Dolinka s. k. polgármester-főispán. A szerbek minden bürokratizmus nélkül intézték el Bajaszentistvánnak Bajához való csatolását. Baja városának az 1910-iki népszámlálás szerint 20.328, Bajaszentisvánnak 3639 lakosa volt, az egyesítés után az összlakosság 23.967 főre emelkedett. Ma már a 31.000-et is elérte. A A város és község egyesítését illetően ellenkezésről szó sem lehetett, 88
