Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
-és főként nem a köztársasági államforma behozatalára alkalmul felhasználni, hanem kitartott a Monarchia, mint nagy gazdasági egység és a királyság eszméje mellett. Wekerle Sándor lemondása. Wekerle Sándor okt. 17-iki bejelentése után a lefékezett szenvedélyek országszerte dolgozni kezdtek. Október 26-án Wekerle lemondott, de a rohanó eseményeket megállítani semmi sem tudta már. A frontokról megindult a katonai tömegek rendszertelen hazatódulása ; az utca megmozdult : a forradalom közelgett, csak az volt a kérdés, hogy politikai, vagy szociális irányú lesz-e és ki áll az élére ? Az Országos Nemzeti Tanács megalakulása. Gróf Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezése. Október 27-én megalakult Budapesten gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt a Nemzeti Tanács ; október 28-án megvívták a lánchidi csatát ; október 30-án zajlott le az őszi rózsás forradalom; az ugyanaznap a Gödöllőről családjával együtt autón Bécsbe költözött IV. Károly telefonon kinevezte miniszterelnökké gróf Károlyi Mihályt ; 31-én kóbor katonák agyonlőtték gróf Tisza Istvánt. November 1-én elrendelte gróf Károlyi Mihály a fegyverletételt s ugyanaznap tette meg hadügyminisztere : Linder Béla hírhedté vált kijelentését : „Nem akarok többé katonát látni.“ A Nemzeti Tanács megalakulásakor hirdetett demokratikus eszmék sok jóhiszemű embert félrevezettek, de ma már megállapítható, hogy a Nemzeti Tanács megalakulása és gróf Károlyi Mihály miniszterelnöksége vált túlnyomó részben bekövetkezett nemzeti szerencsétlenségünk okozójává. A fővárosi események hírei részint a lapok utján, részint a hazaszállingózó katonák elbeszélései révén elterjedtek az egész országban. Felmérhetetlen az a kár, melyet Linder Béla végzetes beszéde előidézett ; destruáló hatása alatt még az itt-ott megmaradt karhatalmi egységek is szétoszlottak. A felbomló katonai és rendőri hatalmat nem pótolta semmi. Erő kifejtésre alkalmas, öntudatos polgári alakulat teljesen hiányzott ; csak a szocialista munkásoknak volt Budapesten és néhány nagyobb vidéki városban szervezetük. 1918. november 6-án érkezett Bajára a honvédelmi miniszter 28053/ein. 1. a—1918. sz. rendelete, mely felhívta a törvényhatóságokat arra, hogy az általa előirt utasításoknak megfelelően szervezzék meg a nemzetőrséget. A rendelet elgondolása szerint minden 50 főből álló szakasz maga választotta volna parancsnokát. Ugyanezt a rendeletet 11031/1918. főisp. sz. a. sok — a bácskai viszonyoknak megfelelő — kiegészítéssel kiadta dr. Baloghy Ernő Zombor és Bácsmegye főispánja a községeknek is. 6
