Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
tének eltartásáról való gondoskodást. Az Ügyvédi Kör, melynek akkori elnöke : dr. Klenáncz György, pénztárnoka dr. Reiser Péter volt, vetette ki a tagokra a hozzájárulás összegét s gondoskodott a természetbeni járandóságok (liszt, zsir, burgonya stb.) összegyűjtéséről is. Kivételesen egyes tehetősebb polgárokat is igénybe vett az ügyvédi kör. A pénzt minden hónap elsején „kölcsön“ alakjában kapta a járásbíróság személyzete. A felszabadulás után a kölcsönök visszafizetéséről lemondott a bajai ügyvédi kar. A bíróság másuton is igyekezett létfenntartásáról gondoskodni ; a megszállás második évében a benyújtott beadványok után készpénzbeli illetéket szedett s ebből fedezte túlnyomó részben személyi és dologi kiadásait. A Narodna Uprava elrendelte, hogy minden törvényszéknél kell egy szerb birákból álló tanácsot összeállítani és minden járásbírósághoz néhány szerb bírót kinevezni. Ezt a rendelkezést megfelelő birói személyzet hiányában nem tudták mindenütt végrehajtani s ezért a hamarosan megszűnt Narodna Uprava helyébe lépett belgrádi kormány igazságügyi minisztere 1919. julius 3-án kiadott s a város irattárában 9725/kig. 919. sz. a. iktatott rendelkezésével a magyar bíróságok működését további intézkedésig fenntartotta. A felebbviteli fórumokat akként szabályozta az újvidéki kormány, hogy a szegedi táblához beosztott járásbíróságokat a Pécsi ítélő Táblának rendelte alá: a Curia helyettesítésére pedig a Temesvári ítélő Táblán rendszeresített egy felülvizsgálati tanácsot. Az ügyvédekre vonatkozóan fenntartotta a kamarai rendszert, fegyelmi ügyekben a legfelsőbb fokon a Temesvári ítélő Tábla mellett rendszeresített — fele részben ügyvédekből, fele részben birákból álló — ügyvédi tanács Ítélkezett. Még az újvidéki vajdasági kormány rendelte el a háború folytán szünetelőbe tett perek felvételét. Á bajai ügyvédi kar ellenállása. Annak a céltudatos, kíméletlen törekvésnek, melyet a szerbek a magyarság megfélemlítésével és ellenállásának megtörésével Bajának és a Háromszögnek Jugoszláviához való végleges hozzácsatolása érdekében kifejtettek, szenvedő alanyai voltak a bajai ügyvédek is. 1919. augusztus 15-én elrendelte Jakovljevics Milorád rendőrfőkapitány, hogy az ügyvédek kötelesek szerb felirásu névtáblákat kitenni ; a rendelethez azt a jogi következményt fűzte, hogy, aki nem tesz ki szerb névtáblát, nem folytathat gyakorlatot. Az amúgy is nehéz megélhetési gondokkal küzdő magyar ügyvédi kart súlyos helyzetbe hozta ez a rendelet. Nemzeti érzését akarták a szerbek a kenyérgondokon keresztül megtörni. Az Ügyvédi Kör azonban egyhangúlag hozott határozattal kimondotta, hogy nem tesz ki szerb névtáblát, inkább vállalja a nélkülözést s lemond az ügyvédi gyakorlatról. Az élére állított helyzetben dr. Jelich Mihály jött a bajai ügyvédi kar segítségére ; táviratilag interveniált Belgrádban ; onnan távirati intézkedéssel hatálytalanították a bajai rendőrfőkapitány intézkedését s igy a 72
