Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
hazatérőt, hogy kár volt nem hallgatni rád polgármester : de látod most már talprá állított bennünket a baj, most már együtt vagyunk ; örülünk, hogy baj nem ért, ettől most már ne is tarts, mert melletted vagyunk. Jöjj, dolgozzunk, hogy legalább a nagyobb bajokat elkerülni tudjuk. Nem ezt mondták, hanem pereatot kiáltottak. És ha a nemzeti tanács, csak időleges félreállásomat is kívánta, nekem ily értelemben kellett levonni a konzekvenciát, mert ha a felháborodás le is csitul, a vélemény megmarad. A lelkiismeretem előtt tisztában vagyok, hogy ez a vélemény igaztalan. Ezért van keserűséggel tele a lelkem és keserűséggel eltelve dolgozni nem lehet. A város érdeke se az, hogy tovább maradjak. Mindig hirdettem, hogy a polgármester csak akkor tud sikerrel dolgozhatni, ha a polgárság egészére támaszkodhatik. Ha ez igaz volt eddig, a jövőre még fokozottabban az. Nyugodt önérzettel hagyom oda állásomat abban a tudatban, hogy a nagyon nehéz idők dacára is nem egészen volt eredménytelen a működésem s ha az utód szerencsésebb lesz a sikerekben s több eredményt fog a városnak biztosítani : az el fogja mulasztani a keserűséget a lelkemből, mert látni fogom, hogy a városnak a lemondásommal is használtam. Baja, 1918. november hó 10. Igaz tisztelőjük : Vojnics Ferencz. Dr. Borbiró Ferenc lemondása nagy vitát idézett elő a közgyűlésen. A tanácsnak a lemondást visszautasító javaslatát dr. Puskás Dezső ismertette. A javaslat mellett szólaltak fel Gebhardt Dezső ipartestületi elnök, Bernhart Ernő és végül Amler Antal. A javaslat elfogadását egyedül Klein Rezső ellenezte. A törvényhatósági bizottság a tanács javaslatát fogadta el nagy többséggel, s határozatát a következőképpen indokolta : „A lemondást nem fogadja el, mert a városunkra is kiterjedő országos zavargásoknak kezdetben személyes éle is volt. Mindenki abban a hitben élt, hogy a mozgalom csupán egyes vezető személyek ellen irányult és hogy magának a Nemzeti Tanácsnak is az volt a véleménye, hogy a város nyugalma érdekében a polgármester úrnak néhány napra való távozása kívánatos lenne. A lefolyt események, a polgármester úr tevékenységének szükségszerűségét igazolták, a nemzetőrség szervezése nem a polgármester úr késedelmén múlott. Nem állapítható meg tehát olyan kötelességmulasztás, mely indokolttá tehetné a lemondás elfogadását, amikor a polgármester úr távozását néhány napra a törvényhatóság megokolnak látta.“ Ez a törvényhatósági határozat lezárta a vitát, mely a forradalmi rombolások megakadályozhatósága s érte való felelősség kérdésében felmerült. 04
