Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Függelék - Merk Zsuzsa - Rapcsányi László: A múlt ébresztése
219 egyszer utasították csak pótvizsgára jogtörténetből, de három hónap múlva szótöbbséggel elfogadták első alapvizsgáját. Professzorai, az akkori idők legjelesebb jogtudósai, ma már lexikon-nevek. Abszolutóriummal a zsebében Knézy Lehel első nyilvános jogi szereplése az volt, hogy megnősült. Az 1923-ban szerbül, cirill betűkkel írt anyakönyvi kivonat másolata igazolja, hogy 1903. május 4-én Zomborban házasságot kötött Frey Gabriellával. O is három keresztnevet viselt: Gabriella, Róza, Judit, de általában az Ella nevet használta. 1882-ben született a Komárom megyei Für községben (ma Rúban, Szlovákia). Apja, Frey Emil 1852-ben Zomborban látta meg a napvilágot, Pesten volt postatiszt, majd Für községben malomtulajdonos. Ella édesanyja, Gubányi Hermina Cegléden született 1855-ben, meghalt 1942-ben. Lehel és Ella házasságából négy gyermek született: Erzsébet (1904-1993), László (1905-1989), Pál (1908-1973) és György (1912-1993). Knézy Lehel 1905-ben sikeresen letette az ügyvédi vizsgát. Figyelmet keltő a szép betűkkel írt okmány stílusa és fogalmazása: „155/1905. Ő felsége a király nevében. A budapesti ügyvédi vizsgáló bizottság bizonyságot tesz arról, hogy dr. Knézy Lehel az 1874. évi XXXIV. Törvénycikknek és a kir. igazságügyminiszter által az id. ez. 6-ik paragafusa alapján kiadott szabályrendeletnek utasításai szerint 1905. május hó 19., 20. és 22. napjain az ügyvédi vizsgát kiállotta és az ügyvédség gyakorlására általa képesítettnek találtatott. Miről miután a nevezett a törvényszerű ügyvédi esküt letette, ezen oklevél kiadatott. Budapesten 1905. év május hó 22. napján. P.h. dr. Székely Ferenc sk. bizottsági elnök, Zachár Emil sk., Hatvány László sk., dr. Fried Vilmos sk., dr. Glücklich Emil sk. bizottsági tagok.” Az ügyvédi diplomát követően Knézy Lehel a közjegyzői hivatal és képesítés megszerzésére törekedett. Kochkár Zsigmond zombori kir. közjegyzőnél gyakornokoskodott, majd a szegedi Kir. Közjegyzői Kamara láttamozta, elfogadta tevékenységét. Az 1907-es okirat már hódsági lakosként említi, és az első világháborúig itt ügyvédeskedett. A dél-bácskai járási székhely, Hódság ipara és kereskedelme révén fejlett nagyközségnek számított. Mintegy négyezres lakosságának túlnyomó többsége német anyanyelvű volt, de köznyelvnek számított a magyar és szerb is. Knézy hamar otthonra talált ebben a környezetben, munkája során a közjog és a magánjog minden ágát-bogát gyakorolhatta. Elnöke lett a Hódsági Társaskörnek, ügyésze a Hódsági Fonó- és Kötélverő Gyárnak és több más helyi szövetkezetnek. A Borovszky Samu szerkesztésében 1909-ben megjelent Magyarország vármegyéi és városai sorozatban a Bács-Bodrog vármegye című kétkötetes monográfiában a vármegyei nemesi családokat felsoroló részben egy passzust önmagukról is olvashattak a Knézyek. A származástan kutatói szerint a Knézy család valószínűleg horvát eredetű. Az 1754/1755. évi nemesi összeírásban Knézyként szerepelt a vármegyében. 1803-ban adománybirtokot nyertek Nemesmiliticsen (ma Svetozar Miletic, Szerbia, Zombortól 10 km-re délre, a Telecskai-dombok déli szélén). E család salja Knézy Antal újberbászi birtokos (ma Növi Vbras, Szerbia), aki 1838-ban főszolgabírója, 1843 és 1848 között első alispánja volt a vármegyének. A monográfia arról is szól, hogy Knézy Lehel akkor ügyvéd, Bács-Bodrog vármegye tiszteletbeli ügyésze, aki Hódságon lakik. Apja ekkor jegyző Mátételkén (Bácsalmástól észak-nyugatra, ma Bács-Kiskun megye). A rövid nacionálé részletesen leírja a nemesi címert is, de Knézy Lehel
