Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Függelék - Merk Zsuzsa - Rapcsányi László: A múlt ébresztése
Merk Zsuzsa - Rapcsányi László A múlt ébresztése 217 Knézy Lehel 63 éves ügyvéd, a Független Magyarság című bajai napilap felelős szerkesztője 1940. március 15-én írta le zárszavát a két évtizedes kutatással összegyűjtött, forrásokat feltáró könyvéhez. Munkája a Bajai Corvin-könyvnyomda és Újságkiadó-üzem gondozásában jelent meg a könyvnyomtatás feltalálásának ötszázadik évfordulóján. Ezt a sort olvashatjuk minden 1940-ben megjelent könyv címlapján vagy utolsó oldalán. (Nemzetközi megállapodással ez volt a Gutenberg-év.) Knézy Lehel könyvében nincs évjelzés, de a címlapon az évfordulóra utaló mondat szerint 1940-ben jelent meg. Tartalmát tekintve nem történeti tanulmány, inkább helytörténeti eseménynapló. A város igen zavaros éveit, napjait rögzíti a naplóíró. Nincs körülötte senki, aki az akkori megbolydult helyzetben kiismerné magát. Knézy Lehel igyekszik mindenütt jelen lenni, mindent meghallani, meghallgatni és megőrizni. Hivatásával együtt járt, hogy kíváncsi volt, türelmesen firtatta a részleteket, a kisszerűnek látszó események hangulatát és következményeit is. Jól képzett, tapasztalt jogász volt, minden porcikájával a jelenhez tapadt. Óvatos figyelemmel keresi és követi a hiteles tanúkat, mert amit feljegyez vagy meghallgat, az az ő számára is új. Ugyanis csak 1921-ben költözött Bajára a dél-bácskai Hódságról (ma Odzaci, Szerbia), nem volt még a városban a szerb megszálláskor. Könyve nem vaskos munka, de 199 oldalon meglepően sok háttérinformációt közöl. Adatait hitelesíti a név- és tárgymutató, melyben 15 oldalon, laponként dupla hasábon 1413 személy (közte fogalom is) szerepel, legtöbbjük szem- és fültanúja volt az eseményeknek. Hivatásának tekintette, hogy mindent megőrizzen a bajai októberi forradalomról és a novemberi szerb megszállás körülményeiről. Teszi ezt a trianoni békediktátum 20. évfordulójára is emlékezve. Könyvének zárszavában elbúcsúzik az Olvasóktól. Azzal az érzéssel teszi le a tollat, hogy a húsz év előtti események feljegyzései talán nem is időszerűek. A második világháború második évében, de Magyarország háborúba lépése előtt a világesemények azt a baljós sejtést keltik, hogy közvetve vagy közvetlenül, aktívan vagy passzívan, de részesei leszünk a világerők nagy mérkőzésének. Ezt a lehangoló üzenetet más-más felfogásban az ország minden lakosa érezte és átélte, vállalva a kockázatot is, mert a magyar történet a viszontagságok és valószínűtlenségek sorozata. A múlt ébresztése pezsdítően vonzó, de zavart keltő elszántság. Knézy doktor egy letűnt korszak peremén, történelmi határkövek között írta és küldte búcsúszavait, utolsó tudósításait Atlantiszból. Néhány naptári dátummal rögzíthetjük, hogy milyen meghatározó eseményekről is szól Knézy Lehel. A szerb csapatok 1918. november 13-án vonultak be Bajára. Birtokukba vették a középületeket, és átvették a közigazgatás irányítását. A megszállás 1921. augusztus 18-ig tartott, ami
