Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
„Ehelyütt mondok köszönetét városunk azon érdemes polgárainak, akik a tanári kart nehéz küzdelmében anyagilag támogatták : A Mi Boltunk R.-T. tagjainak, a bajai Hangyának, a bajai Hengermalomnak, Goldschmidt Lajos, Dely Géza, Schleicher-Testvéreknek, Csábi Károly, Schön Zsigmond, dr. Makray László, özv. Drescher Gyuláné úrnőnek, Pfeiffer Ferenc, Mikolics Ignác uraknak és Stamfl Jenőné úrnőnek.“ Mi pedig, amikor befejezzük a bajai m. kir. Állami Tanitóképző Intézet megszállás alatti történetét, kell, hogy a hála és kegyelet adóját rójuk le az azóta örök pihenőre tért Amler Antal c. főigazgató, intézeti igazgató emléke iránt, kinek megszállás alatti törhetetlen hazafisága egyik legnagyobb erőssége volt a magyar nemzeti ellenállásnak. Ha őt nem tudjuk sírjából felkelteni, idézzük szellemét, mert — bizony mondjuk — : mindig nagy szükség nan az Amler Antalokra, Áz Állami Kertészeit Iskola küzdelmei. Sok megpróbáltatáson ment keresztül az állami kertészeti iskola is. A Narodna Uprava kényszeritette a tanári kart, hogy a fogadalmat tegye le. Ennek ellenére 1919. március 1-én beszüntették a tanári kar fizetését, úgy, hogy az intézet kénytelen volt önmagát saját erejéből fenntartani. 1919. szeptember hó 10-én, október 19-én és december 6-án zsákmányoló bizottság jelent meg az intézetben és elvitte az összes készpénzt s úgyszólván a teljes felszerelést, sőt 15.000 drb. fát, csemetét stb. is kiszedetett és elhordatott. Az intézetet Diera Benő igazgató, kertészeti felügyelő és Regéczy Ödön, Erdélyi László s. intéző, Engländer Jakab munkavezető vezették. Diera Benő igazgatót a szerbek túszul is kijelölték. Á bajai szolgabiróság története a szerb megszállás alatt. A bajai szolgabiróságot a szerbek a legkevésbbé zaklatták; 1919. junius haváig egyáltalán nem avatkoztak be működésébe. Esküt is csak 1921-ben követeltek a tisztviselőktől, akik ekkor néhai Hauser Péter csávolyi földbirtokos, községi biró utján érintkezésbe léptek a Jánoshalmán működő alispáni hivatallal s miután onnan azt a felvilágosítást kapták, hogy az eskü letevéséből Magyarország semmi hátrányos következményt nem von le, Érti László dr. közig, gyakornok, tb. szolgabiró és dr. Malcsiner Emil járási tiszti orvos kivételével — akik kiléptek a szolgálatból — az összes tisztviselők le is tették az esküt. Egy-két hónaptól eltekintve fizetésüket az adóhivataltól rendesen megkapták. A szolgabiróság élén Vojnits Máté főszolgabíró maradt 1920. év közepéig. Ekkor szabadságolták s helyét dr. Karagics Lajos szolgabiró foglalta el, aki később kis ideig Baja város szerb polgármestere is volt. A szerbek kivonulásukkor az egész megszálláskori irattárt elvitték. Amikor dr. Karagics Lajost, a főispánná kinevezett Dolinka Vazul 197
