Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Alig múltak el a beiratással kapcsolatos izgalmak, ismét nehéz napok szakadtak a rendházra ; a belgrádi kultuszkormány újból elrendelte 1919. november 17-én a gimnázium szertárának és múzeumának elkobzását. Az értékes tárgyakat hozzá nem értő emberek össze-vissza dobálták a ládákba s hogy még sem vitték el, az Matics Márton dr. kormánybiztosnak volt köszönhető, aki akkoriban jött Bajára s aki — úgy látszik — a kedvező fogadtatás erkölcsi kényszere alatt, vagy talán azért is, mert azt hitte, hogy Baja végleg Jugoszláviáé marad, kieszközölte az elkobzó rendelet visszavonását. Amint a gimnáziumi értesítő írja, ez volt Maticsnak első és utolsó jócselekménye a gimnáziummal szemben, mert később annál kiméletlenebbül tört megsemmisítésére. A szerbek kíméletlen és rosszindulatú mesterkedéseit igazolja, hogy bár 1920. nyarán már megvolt a san-remói értekezlet, mely a Bajai Háromszöget visszaadta Magyarországnak, az 1920—21. tanév kezdetén Popovics tanügyi kirendelt követelte, hogy a szerb-horvát történelem és földrajz tanítását vezesse be a gimnázium s ismét esküt követelt a tanároktól. Minthogy Vágó Rezső tornatanár polgári egyén volt, az eskü megtagadása miatt kiutasították. Az 1920—21. tanév téli időszakát nehézzé tette a nagy tüzelőhiány, úgy, hogy a tanári testület kénytelen volt harminc perces tanórákra berendezkedni. A gimnázium rövid története valóban tükörképe volt annak a szívós, szünetnélküli — en garde — állásban folytatott harcnak, melyet a bajai magyarság a szerbek politikai törekvései ellen megvívott. A polgárság mindig hálás lesz a Rend iránt, hogy a gimnázium működését állandó veszedelmek és idegizgalmak között fenn tudta tartani s az ifjúság tanulásának folytonosságát az adott viszonyok között lehetséges módon biztosítani. Dr. Borbiró Ferenc Cviics néprajzi munkálatát ellensúlyozó elaboratumát Csapiár Konrád dr., mint ciszt. növendék, csempészte át a határon. Á bajai m. kir. Állami Tanítóképző története. A bajai m. kir. Állami Tanítóképző Intézet igen nagy szerepet játszott a nemzeti ellenállás vezetésében és irányításában. A helybeli tanítói kar a tanítóképző tanári karának magatartásához igazodott. Amler Antal c. főigazgató, az intézet igazgatója vezette akkor a tanítóképzőt soha meg nem alkuvó, megtörhetetlen hűséggel a magyar haza iránt. A szerbek több ízben kísérletet tettek az intézet elszlávositására, de tervük a tanári kar hazafiasságán hajótörést szenvedett. Az intézet tanárai közé tartozott Jankulov Boriszláv dr., akiről a szerbek azt hitték, hogy vakon fogja teljesíteni utasításaikat s ezért őt nevezték ki igazgatónak. Jankulov Boriszláv dr. azonban teljesen korrektül, kollegálisan, európai módon viselkedett. A kapott utasításokat igyekezett végrehajtani, de gondosan vigyázott arra, hogy tanártársainak nemzeti érzékenységét ne sértse s ha valami nemzeti szempontból kényes ügyben tanácskozott a tanári kar, magát attól mindig távoltartotta. Jankulov Boriszláv dr. sem tudta azonban az intézetet sok kellemetlenségtől megóvni. 195
