Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
őrizze meg. A közbiztonságot és közrendet veszélyeztető cselekményektől szigorú büntetések terhe alatt tartózkodjék és ez által adja tanujelét politikai érettségének és állampolgári méltóságának. Dr. hegymegi Kiss György s. k. kormánybiztos. “ A polgárság alig tudott felocsúdni a csaknem három éves elnyomatásnak a lidércnyomása alól. A szerb csapatok még benn voltak Baján ; a szerb katonai őrség ott állt a városháza előtt, amikor 1921. augusztus 19-én, pénteken megjelent Baján Dorris francia hadnagy, magával hozta a felmentő csapatok parancsnokának : bádoki Soós Károly altábornagynak dr. Kiss Györgyhöz intézett levelét, melyben a kiürítés napját jelölte meg s egyben mellékelte dr. Kiss Györgynek kormánybiztos-főispáni kinevezését. A hir villámgyorsan elterjedt Baján, az emberek abbahagyták munkájukat, a főtéren csoportosultak és várták a pontosabb híreket. Tomovics Mirkó utolsó zavarkeltési kísérlete. Ekkor történt, hogy a főtéren megjelert egyenruhában felfegyverkezve a hírhedt Tomovics Mirkó határrendőrségi biztos. Ha volt valaki, aki a legszemélyesebb kudarcának érezhette a kiürítés bekövetkezését, az Tomovics Mirkó vasúti komiszárius, határrendőrbiztos volt. A sors szeszélye a maga egyéni jelentéktelenségéből olyan pozícióba sodorta, ahol ezrek sorsát tartotta a kezében ; fejébe szállt a hatalom s bár egyszerű rendfenntartás lett volna hivatása, országok, országrészek sorsának akart intézője lenni. Mint a szerajevói merénylet pelyhedző állu résztvevője bizonyos népszerűségnek örvendett a szerbek között, azt hiték, hogy azzal a fanatizmussal, amellyel a merényletbe belevetette magát, meg tudja majd törni a bajaiak ellenállását is és a Jugoszláviához való csatlakozást kierőszakolni. Szabadjára engedték, azért garázdálkodhatott. Egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy Bajának Jugoszláviához való tartozását ne hirdesse. És most mégis elkövetkezett a pillanat, amely véget vetett hatalmának. Az utolsó percekben bizonyosan az járt az eszében, hogy botrányt, zavargást keltsen s ezért 1921. augusztus 20-án délután megjelent a Nemzeti Szálloda előtt s tüntetőén ment keresztül az ott összeverődött intelligens emberekből álló tömegen. A magyarok tudták, hogy a szerbek mindenáron zavargást szeretnének előidézni, hogy rendfenntartás címén a kiürítést elhalaszthassák s ezért kiadták a jelszót, hogy minden összeütközést kerülni kell. Tomovics Mirkónak megjelenése azonban mégis annyira meglepte a Nemzeti Szálló előtt megjelenteket, hogy egyikük félhalkan azt a kijelentést tette: „ezt is agyon kellene verni.“ Tomovics Mirkó meghallotta a kijelentést s revolvert rántva, követelte, hogy jelentkezzék a megjegyzést tevő. Szerencsére az oktalan megjegyzést tevő hallgatott s Tomovics is megelégedvén azzal, hogy gyűlöletének igazi balkáni módra kifejezést adhatott,— gyorsan ellépett. Tomovics Mirkót egyéni haszonszerzési vágy nem fűtötte, nevéhez 188
