Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Határozatilag tiltakozott a közgyűlés a trianoni békejavaslat elfogadása ellen. Kimondotta a Budapesten székelő bajai törvényhatóság, hogy a nemzetgyűlést, melyen a megszállt területeken élők képviselői részt nem vehettek, csonkaparlamentnek tekinti s ezért feliratilag kérte a nemzetgyűlést, hogy egészítse ki magát, a vidéki törvényhatóságok fővárosi közgyűlései által választott két-két képviselővel. A közgyűlés Baja város képviselőiül Schnetzer Ernő ny. tábornokot és Vámos (Wunderlich) József közgyámot választotta meg, megbízólevélként a közgyűlési jegyzőkönyv szolgált. A kormány azonban, mely eredetileg maga is tervezte a nemzetgyűlés kiegészítését, utóbb ezt a tervet elejtette s a törvényhatóságok kiküldötteit nem fogadta el nemzetgyűlési tagoknak. Magáévá tette a közgyűlés a Területvédő Liga azon javaslatát, hogy a vármegyék forduljanak átiratilag a francia megyékhez és városokhoz s kérjék fel azokat, hogy gyakoroljanak nyomást a francia kormányra az igazságos béke érdekében. Állást foglalt a közgyűlés Horthy Miklós fővezér kormányzósága mellett s ily értelemben feliratot intézett a nemzetgyűléshez. Kimondotta végül a közgyűlés, hogy a menekültek támogatására segélyalapot létesít s e célra gyűjtést rendez ; elhatározta, hogy a kormány utján antant-misszió kiküldését kéri a szerb atrocitások kivizsgálására és megakadályozására. Áz 1920. március 15-iki közgyűlés. 1920. március 15-én ünnepi közgyűlést tartottak a pesti bajaiak, a beszédet Grünwald Dezső ág. ev. lelkész mondotta. Az e napon felolvasott időszaki jelentés szerint a tanács kiadott 27 bizonyítványt, 4 iparengedélyt, kiutalt két kamatmentes segélyt, Engelmann Ignác bejelentette, hogy arra rászoruló bajaiaknak maga is ad kamatmentes kölcsönt, dr. Józsa Jenő közkórházi főorvos és később vitéz dr. Meződy (März) Jakab, akkori rókus-kórházi alorvos, elvállalta a menekült bajaiak ingyen gyógykezelését, jelentette a bajai letartóztátásokat, a gubóraktár és a Spitzerféle szeszgyár, valamint a katonai barakok lebontását, ismertette az addigi budapesti gyűjtés eredményét az adakozók nevének megjelölésével; az első gyűjtés eredménye meghaladta a 20.000 koronát, melyet a Pesti Hazai Takarékpénztárban helyeztek el. 1920. évi május 9-iki közgyűlés. Az 1930. évi május hó 9-iki közgyűlés tárgysorozatán szerepelt a törvényhatóság budapesti működésének emlékére jelvény készíttetése, a társtörvényhatóságoknak különböző átiratai a békeszerződés aláírása elleni tiltakozás tárgyában, a szabadkőmivesség megszüntetése, a kommunisták megbüntetése stb. 175