Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
A san-remói értekezlet döntése alapján 1920. julius 25-én egy francia hadnagy parancsnoksága alatt a határmegállapitó bizottság munkáját előkészítő antant-misszió utazott keresztül a Szabadka—bajai vasúti vonalon, amely délelőtt tizenkét órakor érkezett a bajai vasúti állomásra. Most talán nevetségesnek tűnik fel, hogy egy ilyen nyilván alárendelt jelentőségű misszió előtt deputációztak a szerbek és a Munkásotthon által irányított szocialisták, de akkor senki sem ismerte a misszió rendeltetését s ezért a magyarság nagy aggodalommal szemlélte a szerbek és szocialisták mesterkedését. Amerre a vonat ment, minden állomásra kirendelték az elöljáróságokat s az odavezényelt szocialisták nagy zajt csapva tüntettek Jugoszlávia mellett. Baján pedig a vasúti kertben népgyűlést rendeztek, melyre nemcsak a bajai szocialisták vonultak fel, hanem berendeltek sok vidéki munkást is, akik a kormánybiztos parancsára rendelkezésre bocsájtott községi előfogatokon jöttek be Bajára. A népgyűlésen Pock Nándor és Öszterreicher Sándor beszéltek s amikor a vonat berobogott, akkor Pock és Öszterreicher rámutatva a felvonult szocialista tömegre, átadták a memorandumot, mely Bajának és a Bajai Háromszögnek Jugoszláviához való csatolását követelte. A francia hadnagy átvette a memorandumot s azután tovább ment Bátaszék felé. A megfélemlített polgárság, bár a san-remói döntés lassan ismeretessé vált, nem tehetett a szocialista mesterkedések ellen semmit, sőt a san-remói döntésről is csak suttogva lehetett beszélni, mert a város tele volt szerb kémekkel, ezenfelül pedig lábrakapott a névtelen feljelentgetések szokása. Nagyon bizalmas körben beszélhettek csak magyar ügyekről. A kedvező döntésnek mindenki örült, de mindenki félt, mert lehetségesnek tartották, hogy a szerbek hatalmas barátjaik támogatásával meg tudják fordítani a san-remói döntést javukra. A földreform végrehajtó bizottság választása. A Munkásotthon szakszervezeti tanácsa igyekezett kivételes helyzetét kihasználni. Dr. Matics Márton támogatta a földreform kérdésben a Munkásotthont, mert remélte, hogy a földreform Ígérgetésével megnyeri a földmunkás proletárok rokonszenvét s azok kívánni fogják a Jugoszláviához való csatlakozást. Baján már volt agrárreform-bizottság, mely még 1919. október 24-én alakult meg, de a szocialisták működésével nem voltak megelégedve s ezért 1920. julius 29-ére gyűlést hívtak össze, melyen 22 tagú végrehajtó bizottságot választottak. A szakszervezeti tanács a következő felhivást intézte a bajai munkásokhoz : Felhívás. Munkások I Elvtársak 1 Folyó hó 29-én délelőtt 8 órától délután 2 óráig a földreform végrehajtásához lesz választva 22 tagból álló bizottság a városháza I. emeleti nagy tanácstermében. Mindenki ott legyen 1 Azok, akik künt a cséplésnél és egyéb munkákon dol164
