Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)

Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)

ben nemcsak a marxista elveket hirdették, hanem főként Magyarország ellen izgattak.

A Bajai Független Újság beszámolójában azt jelentette, hogy Zomborban, Szabadkán és Újvidéken a legnagyobb rendben folyt le a május elseje. Ezekben a városokban nem volt munkaszünet és a munka mindenütt rendesen folyt. Szóval semmiféle ünnepély nem volt. Baján azonban nem volt elég a május elsejei ünneplésből, hanem másnap : — ünnep lévén — a Szent István-téren ismét népgyűlést rendezett a Munkásotthon. A vezérszónok ugyancsak Pock Nándor volt.

A polgárság nem tehetett semmit a szocialisták aknamunkája ellen. Meg kellett elégednie a passzív rezisztenciával s azzal, hogy a Budapesten székelő bajai törvényhatóságot a történtekről értesitse.

Tisztviselő elbocsátások — kinevezések.

Matics Márton dr. kormánybiztos nem respektálta a san-remói döntést s változatlanul intézkedett, rendelkezett és kinevezett.

Felemelte a rendőrség létszámát, kinevezett 18 uj rendőrt ; 1920. május 13-án elbocsátotta a városi adóhivatali tisztviselőket s helyettük a következőket nevezte ki :

„Szedressy Károlyt, dr. Flamm Józsefet, Burger Antalt,

Fischl Vilmost, E ekes Albertet, Araniczky Dusánt, Schön Antalt, Fischer Miklóst, Burger Vazult és özv. . Kiss Jánosnét. “ Amikor Szabadkán a Bácskai Hírlap megkérdezte tőle, hogy miért bocsátotta el az adóhivatali tisztviselőket, azt felelte, hogy azért, mert passzív rezisztenciájukkal okai voltak annak, hogy az adófizetések teljesen megszűntek. Ez természetesen koholt indok volt, de ez a nyilatkozata rávilágít arra a szerepre, melyet Matics Márton dr. az adóügyben játszott, a nála járó panaszosokat igyekezett megnyugtatni, de a háttérben szorongatta az adóügyi tisztviselőket s amikor azok, a sok árverés ellenére, képtelenek voltak a lehetetlen nagy összegeket behajtani, nemcsak elbocsájtotta őket, hanem ki is utasította a városból. A kiutasítottak névjegyzékét a fővárosi bajai törvényhatóság történetével kapcsolatban közöljük.

A szabadkai zendülés.

Amikor 1920. évi április hó végén elterjedt a hire annak, hogy csak Baja és a Bajai Háromszög kerül vissza Magyarországhoz, Szabadkán a magyarhű bunyevácok között forradalmi hangulat támadt s titkos szervezkedéshez fogtak. A szerbek azonban tudomást szereztek a mozgolódásról és kíméletlenül elnyomták.

Vasúti őrség felállítása.

Úgy látszik, a mozgolódás mégis megzavarta a szerbek biztonságérzetét, mert a szabadkai szerb divízió parancsnoka, Miroszavljevics tábor158