Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
1920. január végén a magyar békedelegáció gróf Apponyi Albert vezetése alatt megjelent Párisban, hogy a békeszerződés tervezetét átvegye. Hiába volt Apponyi minden ékesszólása, a béketervezeten nem változtattak semmit s kiderült, hogy a megszállt területeket a nagy antanthatalmak csaknem teljesen átengedték az utódállamoknak. A kétségbeejtő hir gyászba borította Baja polgárságát. Az Uj Elet január 23-iki száma „Gyászoló Budapest“ címen emlékezett meg a szomorú eseményről. A Bajai Független Újság 1920. január 21-iki száma „A békekonferencia szétdarabolta Magyarországot“ címmel pécsi hírforrásra hivatkozva közleményt hozott, mely közölte röviden a határokat Romániával, Csehszlovákiával és Ausztriával szemben. A Jugoszláviával való határokra vonatkozó részt a cenzor törölte. De törölte úgy a január 21-iki, mint a január 22-iki számnak vezércikkét is ; a január 22-iki számban csak rövid hirt hozott arról, hogy a trianoni magyar békedelegáció hazautazott Budapestre. A pécsi híradásból kifolyólag hírek keringtek Baján arról, hogy Bácska felső részének határa még bizonytalan, pontos értesülése azonban senkinek sem volt, csak a szerbek tudták, hogy a tervezet szövegezése szerint felső Bácskának határa még külön helyszíni megállapítás tárgya lesz. A szerződési tervezet, amelyet az 1921 : XXXIII. törvénycikkbeiktattak, a határt Bácskára vonatkozóan szószerint igy állapítja meg : „a helyszínen megállapítandó vonal, mely Kunbajától délre halad, a Szabadka—bácsalmási vasútvonalat Csikéria állomástól körülbelül 1500 m-re keletre, a Szabadka—kiskunhalasi vasútvonalat Kelebia állomástól kerülbelül 3 km.-re délre átvágja, Horgostól és vasuállomásától északra, Röszkeszentmihálytelektől pedig délre halad.“ Ez a bizonytalanság adja magyarázatát a szerbek bajai és bajai háromszögbeli további politikájának. Igyekeztek a magyar tisztviselő társadalmat lehetetlenné tenni, megfosztani kenyerétől s úgy áttenni Magyarországra, hogy az ne lássék üldöztetésnek. Megkísérelték rávenni a tisztviselőket, hogy önként kérjék kiutasításukat. A szabadpályán élő polgárságot súlyos adókkal tették tönkre, a polgárságot megfélemlítették, a munkásosztályt pedig frázisokkal s vezetőiknek fényes dotálásával a magyarság ellen izgatták. így készítették elő a hangulatot ahhoz, hogy a határok „helyszíni megállapításai“ alkalmával a nemzetközi bizottság néma tömeget találjon s csak a szocialisták népgyűlései és küldöttségei szerepelhessenek, melyek a vitás területek Jugoszláviához való csatolását kívánják. Beleillett a szerbek politikájába a tisztviselők további fogvatartása, akik 1919. december óta voltak Tomovics Mirkó fogságában. Nemcsak a tisztviselőket félemlitették meg ezzel, hanem hozzátartozóikat is, sőt ezzel az egész város polgárságát is állandó terror alatt tartották. A szocialisták térfoglalását a polgárság nem tudta megakadályozni. Nagyon leverően hatottak a bajai közvéleményre a Munkásotthon által kifogásolt helyi sajtó azon közvéleményei, melyek világszerte a szocialisták befolyásának a növekedését adták hírül és sajnálattal állapították meg, hogy A magyar béketervezet átvételének hire Baján. 155
