Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Hogy mennyire indokolt volt a közönség panasza a bajai illegitim — joggal mondhatjuk — lánckereskedelem ellen, annak igazolására közöljük az 1919. szeptember 21-iki ártáblázatot ugyancsak a Bajai Független Újság adatai alapján : Zágrábban : Baján : Egy méter férfiszövet 140—180 K 300 K „ pár férfi cipő 200—240 K 450—500 K „ „ női „ 180-250 K 400-450 K . férfi ing 50-60 K 90-150 K „ méter zefir 13—15 K 25 — 50 K „ pár női harisnya 30 K 60 K „ férfi kalap 60—70 K 156 K „ férfi gallér, puha 5 K 10 K De az általános drágaság nemcsak az iparcikkekben jelentkezett, hanem az élelmiszerekben is. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy a bátaszéki kofák átjártak bevásárlás végett Bajára s felverték az árakat. Nemcsak a közönség panaszkodott állandóan, de a sajtó is következetesen hangot adott a polgárság elégedetlenségének. A szerb hatóságnak azonban nem volt érdeke a gazdasági viszonyok normálissá tétele, nem is törődött vele. A néha előfordult tesséklássék intézkedések inkább csak a panamázás elkendőzésének, céljait szolgálták. Sajtóviszonyok a megszállás alatt. 1919-ben Baján a Bajai Független Újság szolgálta a nyilvánosságot. Társlapját : a hetenkint egyszer megjelenő Bajai Közlönyt a szerb rendőrség betiltotta. Egyedül maradt a Bajai Független Újság, melyet 1919. szeptember 22-ig Fodor Károly szerkesztett erős baloldali szimpátiákkal, szociáldemokrata politikát követve egészen addig a határig, ameddig a szerbek még megengedték. 1919. szeptember 22-én a lap szerkesztését átvette Stella Adorján, mellette mint szerkesztő dr. Fischl Ferenc akkor még ügyvédjelölt működött. Ettől kezdve a lap szellemében is változás állott be. Igyekezett tárgyilagosan közölni a kül- és belpolitikai eseményeket. A szociáldemokrata álláspontot azonban Stella Adorján felelős szerkesztő fenntartotta és kihangsúlyozta. Cenzor-törölte ablak nagyon ritkán fordult elő. Híreit a temesvári, majd a pécsi jugoszláv sajtóiroda közleményeiből és a Szabadkán, meg Újvidéken megjelent magyar hírlapokból merítette. A lap fejére rányomatták a felelősség szempontjából a cenzor nevét. 1919. október 19-től kezdve -szerepelnek, mint cenzorok : Katanics Antal, majd később Risztics Miklós, vagy Szuvajdzsics Sándor : az év vége felé pedig már csak azt nyomtatták az újságra, hogy „Cenzurálta : a cenzúrabizottság.“ Volt idő, amikor a lap csak két oldalon jelent meg, egyébként rendesen négy oldalon. 1919. október 11-én Fodor Károly kérelemmel fordult a szerb belügyi kormányhoz, hogy betiltott lapját, a hetenkint egyszer megjelenő 133
