Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
A boldogság azonban nem tartott sokáig, mert Jakovljevics Milorád, amikor az esetről értesült, betoppant a Gebhardt-féle üzletbe s mert a puska még mindig ott volt, egyszerűen elvitte. Panaszra persze nem volt tanácsos menni, mert sohasem lehetett tudni, vájjon nem értenek-e egyet a hadsereg és a rendőrség ? A puska odaveszett. Á polgárőrség szerepe. A polgárőrség elég terhes szolgálatot jelentett s megmaradt csaknem a szerb megszállás végéig. Nagy a gyanúnk, hogy a szerbek a polgárőrséggel tulajdonképpen kettős célt akartak elérni, egyrészt a rend fenntartásáért járó felelősséget óhajtották magára a polgárságra hárítani, másrészt — feltűnés nélkül — állandó felügyelet alatt akarták tartani az egész lakosságot. Erre mutat az a tény, hogy a polgárőrséget 1919. augusztus elsején kezdték szervezni, éppen akkor, amikor Horthy Miklós fővezér csapatai Szegedről kiindulva Kisszálláson, Jánoshalmán át a Dunántúl-felé tartottak. A szerbek ugyanis látták, hogy a magyar nemzet a kommunizmus okozta aléltságából magához tért s fegyveres szervezkedését eredményesen folytatta. Túl közel jártak ebben az időben a magyar csapatok a bajai demarkációs vonalhoz s ezért igyekeztek a férfiakat felügyelet alatt tartani. Tomovics Mirkó. A szerbek Baja megszerzésére irányuló akciója nem járt sikerrel, úgy látszik, gyengének találták az eddigi politikai és katonai exponenseket s erősebb kezű embert kerestek. Tomovics Mirkó személyében remélték ezt az embert felfedezni. A városi irattárban 13324/1919. kig. sz. alatt elfekvő hivatalos értesítés szerint a régensherceg 1919. szeptember havában nevezte ki őt, aki addig harmadosztályú kerületi szolgabiró volt valahol Szerbiában, — a bajai szerb vasúti állomási rendőrséghez határrendőrbiztossá (komiszáriussá). Egyéniségében teljesen jelentéktelen ember volt. Tanítói oklevéllel rendelkezett, de ez nem volt akadálya annak, hogy jogi képzettséghez kötött állást töltsön be. A tanítóképzőt a zombori szerb tanítóképzőben végezte s a magyar impérium alatt tanító volt Szenttamáson. Belekeveredett azonban a szerajevói gyilkosságba és ezért az osztrák-magyar hadbíróság súlyos börtönbüntetéssel sújtotta. A megszálláskor szabadult ki börtönéből. A sorsok forgandóságát jellemzi az a tény, hogy Genál Mátyás bajai városi irodaigazgató katonakorában, mint szakaszvezető annak a katonai készültségnek volt a parancsnoka, melyet a szerajevói gyilkosság hadbírói tárgyalásán a foglyok őrizetével és felvezetésével bíztak meg s aki ebben a minőségben őrizet alatt tartotta a fiatal Tomovicsot is, most pedig Baján, mint rettegett szerb hatalmassággal találta magát vele szemben. 128
