Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
állítsák a mágnások, a bankárok, a munkásnyúzók, a proletárgyilkosok uralmát. Ne tűrjétek, de magatok is lázadjatok fel elnyomóitok ellen. Lázadjatok fel I Lázadástokat ne hagyjátOK elnyomni. Ragadjátok meg a fegyvert és beszüntetve minden munkát, forduljatok elnyomóitok : a rablógyilkos vagyonos osztály ellen. Hívunk benneteket, testvérek ! Nyelvre, fajra, vallásra való tekintet nélkül hívunk segítségünkre minden proletárt, minden dolgozót. A forradalom vörös katonái, a ti testvéreitek, segítik a ti felszabadulástok a tőke járma, kizsákmányoló nyúzó kése alól. Lázadjatok fel ! Testvéri üdvözlettel Vasutas szövetség.“ A románok szolnoki győzelme azonban megváltoztatta az egész magyarországi helyzetet, a románok megindultak Magyarország megszállására s kíméletlen kifosztására. A bajaiakat, akik az átszivárgó hírekből értesültek a Bajával kapcsolatos magyar tervekről, a román előnyomulás hire nagyon leverte, de a rossz hírek nem csökkentették ellenállásuk erejét. Az elrekvirált állatok visszaszerzéséhez annál szivósabban ragaszkodtak. Az elhajtott állatok visszaszerzése. A szerb főparancsnokság ki is adta a parancsot az állatok visszaadására, de a tulajdonosok nagy része sohasem kapta vissza állatjait, sőt kártérítést sem kapott érte. Voltak szerencsés községek és szerencsés egyesek, akik járatosabbak voltak a szerb közigazgatás rejtelmeiben, azoknak sikerült állatjaikat, vagy valami megfelelőt visszaszerezni. A bácsbokodiak például 14 darab kivételével összes elhajtott jószágaikat viszszakapták. Baja városa bizottságot alakított s azt elküldte India községbe az elvitt állatok vísszahozatala végett. A bizottság Beslin Milivoj gazdasági tanácsnok vezetésével oda is utazott, de kevés eredményt ért el. Az India községben összezsúfolt s leromlott sok állat között nehéz volt felfedezni a jogos tulajdont képező állatokat. Az indiai viszonyokról egy szemtanú a következőket irta a Bajai Független Újság 1919. szeptember 5-iki számában : „A bizottság lement Indiára, ott úgy a katonai, mint a polgári hatóságok részéről előzékeny fogadtatásban részesült. Ez ellen tehát a bizottságnak nem is volt szava. Annál több kifogása volt a bizottságnak a mi derék jó németjeink ellen. A marhák kiválasztására lementek a mi vaskuti és csátaljai németjeink is meglehetősen nagy számban. A bizottság örömmel vette a hazai németajkuak megjelenését, mert számitottak arra, hogy a munkában segítségükre lesznek. A németek azonban nem voltak rávehetők, hogy egy kötőfé-117
