Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
tóttá a rendőrség s a következő áprilisi szentségimádás után erős rendőrkordon vette körül a templomot, meg a plébániát. Letartóztatni senkit sem tudtak, de internálási eljárást indítottak Czeizlinger Lajos dr. adminisztrátor és Müller Antal bádogos ellen. Később mégis kinyomozták, hogy a szalagot Sebők Lajos leszerelt főhadnagy helyezte el, ezért a rendőrségen 16 bottal büntették. A Szent József kongregáció irredenta tagjai voltak a vezetőkön kívül : Czethoffer János kereskedő, Czettl Mihály csizmadiamester, Fekete Mátyás hivatalnok, Földes József kéményseprőmester, Hanga Albert postaaltiszt, Hegedűs János cipészmester, Horváth Sándor postaaltiszt, Hős Nándor mézesbábosmester, Henerári Antal szabómester, Lévay János városi kézbesitő, Madarász Mihály gépész, Mormer Ferenc szűcsmester, Mayer Lajos órás, id. Müller Antal bádogosmester, ifj. Müller Antal kereskedő, Nagy Ervin mészárosmester, Paucsek Sándor vasúti alkalmazott, Pénzes Pál postaaltiszt, Pálcsics Pál kelmefestőmester, id. Stoll József bognármester, Somogyi Ferenc kereskedő, Tímár János kovácsmester, Weichand György kereskedő és még néhányan, akiknek nevét már megállapítani nem lehetett. A szerbek megtorló intézkedései az irredenta miatt. A megszálló csapatok és a szerb közigazgatási vezetők szerbesitő törekvése és a magyarság eleinte passzív, majd lassan irredenta aktivitásba átmenő hazafias ellenállása között mindjobban kiélesedtek az ellentétek. A szerbek minden hazafias megmozdulást igyekeztek elnyomni s szigorú büntetéseket alkalmaztak. Néhai Kovács Andor banktisztviselő, a tisztviselői ellenállás részére megindult kölcsönakció egyik lelkes munkása volt, erről a szerbek valahogy tudomást szereztek s ezért büntetésből arra kötelezték, hogy naponta jelentkezzék a rendőrségen, még pedig egyszer nappal s egyszer a késő éjjeli órákban, sőt otthon sem hagyták nyugodtan pihenni, mert előírták, hogy bizonyos óraközökben a kapuja előtt kellett az utcán tartózkodnia. Ezenfelül testileg is bántalmazták. A Jakovljevics Milorád parancsnoksága alatt álló szerb rendőrség különösen az intelligenciára pályázott. Minden ok nélkül bevittek tekintélyes polgárokat a rendőrségre és ott megverték őket. Az éjjeli házkutatások és letartóztatások napirenden voltak. Péter király névünnepe. Az igy kiélesedett hangulatban következett be 1919. julius 12-ike: Péter szerb király névnapja. Ez a dátum sokáig emlékezetes marad a bajaiak és a volt Bajai Háromszög lakossága előtt. A szerbek ugyanis valóságos bűntető expedíciót vezettek ellenük, mert nem akarták megünnepelni Péter király névnapját. A belgrádi belügyminiszter 1919. julius 9-én küldötte le a julius 111
