Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
A veszedelmes magyar szomszédságra tekintettel a szerbek nem tartották elegendőnek a polgári büntetőbíráskodást a megszállt területek jogrendjének biztosítására, hanem az első hadsereg parancsnoka, Bojovics Péter vajda, 1919. május 3-án kiadott rendeletével a katonai bíráskodást kiterjesztette a vagyon- és személybiztonság elleni, valamint a katonai természetű bűncselekményekre. Az Újvidéken 893. sz. alatt kiadott rendelet a szerb katonai és általános törvénykönyvből állította össze s foglalta XIII fejezetbe azokat a bűncselekményeket, melyekre a katonai bíráskodás vonatkozott. A XIII. fejezet a hadbíróságok hatáskörébe utalta mindazon polgári egyének bűnügyét is, akik katonai egyénekkel együttesen követtek el bűntettet ; valamint az összes államvagyon és közlekedési eszközök ellen elkövetett lopások tetteseit. Hogy meddig volt érvényben Bojovics Péter vajda által kibocsájtott rendelet, megállapítani nem lehet, tény, hogy 1919. november 18-án a belgrádi igazságügyminiszter statáriumot rendelt el jórészben azon bűncselekményekre, melyekre addig a katonai bíráskodás vonatkozott. A katonai bíráskodás kiterjesztése. Á magyar kommunizmus hatása Baján. A magyarországi kommunista uralom lényegével eleinte nem volt Baján senki sem tisztában. Az erős határzár következtében a hírek nagyon szórványosan jöttek át és sokan voltak a jóhiszeműek, akik azt hitték, hogy a kommunizmus csak átmeneti forma, melyet a magyarok azért választottak, hogy ezzel is nyomást gyakoroljanak az antant-hatalmakra. Nem hitte senki, hogy a kommunisták teljesen kivetkőztek nemzeti és emberi érzésükből és kíméletlen osztályuralmat valósítottak meg. Más magyar újság-forrás nem állt a közönség rendelkezésére, mint a Bajai Független Újság, mely híreit a szabadkai magyar lapokból merítette. A cenzúra korlátái között a Bajai Független Újság — a maga erős radikális álláspontjának megfelelően — foglalkozott a magyar kommunista eseményekkel. Amikor 1919. junius 5-iki számában bejelentette a szegedi magyar ellenkormány megalakulását s ismertette programmját, nem mulasztotta el cikke végéhez hozzáfűzni : „Az ellenkormányt, amint az őt üdvözlő névsorból megállapítható, a régi pártok közül a legkonzervatívabb árnyalat támogatja csak.“ 1919. junius 12-iki számában pedig a „Táviratok — Telefon“ rovatában „A magyar proletár-uralom“ címmel hoz tudósítást, melyet a cenzor túlnyomó részben törölt. Engedte azonban megjelenni a következő szövegrészt : „Junius hó 12-én tartja meg a munkástanács országos kongresszusát. Ezen a kongresszuson határoznak a tanácskormány sorsa felett. A tanácskormány elrendelte az általános mozgósítást. Eszerint minden férfi tartozik 17 évtől 45 évig azonnal katonai szolgálatra bevonulni. 105
