Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
falu népe azonban annyira szerette főjegyzőjét, hogy fegyverre kapott, kiverte a szerbeket, a csatározásban egy szerb szakaszvezető el is esett. Amikor a szerb katonai parancsnokság a szerb szakaszvezető elestét megtudta,^ az egész bácskai demarkációs vonal mentén mozgósította haderejét s Ersekcsanádot szabályszerű harci alakzatban megtámadta. A szerbek akkor elhurcolták Biber Lajos főjegyzőt, Bálint István községi birót és még 6 Csanádi jómódú gazdát. A szerbek össze-vissza verték a Bajára szállított érsekcsanádiakat s azt követelték tőlük : árulják el, hogy ki lőtte le a szerb szakaszvezetőt. A letartóztatottak tudták, hogy egy Gyenis nevű fiatal gazdálkodó lőtte agyon a harc hevében a szerb szakaszvezetőt, de bár három hétig tartották Baján őket s bár többször is verést kaptak, még sem árulták el Gyenist. Az érsekcsanádiak esete nagy részvétet keltett Baján. A társadalom támogatta a fogságba jutott Csanádiakat és igyekezett segíteni rajtuk. A Magyarországról átszivárgó hírek, a Csanádi halálos incidens, a tisztviselők esküjének visszavonása, a magyarság ellenállásának érezhető növekedése erősen nyugtalanította a szerb vezetőséget. Ekkor határozta el a főispánból, polgármesterből és katonai parancsnokból álló vezetőség, hogy erélyesebb eszközökhöz nyúlnak. Elsősorban szigorú intézkedéseket tettek az esküt visszavonó közalkalmazottak ellen. 1919. április elsejével beszüntették fizetésüket. A bajai magyar társadalom azonban a legnagyobb együttérzéssel kisérte a közalkalmazottak küzdelmét s amikor a szerbek fizetésüket beszüntették, segítségükre sietett. Tisztviselői kölcsönalap. A város tehetősebb polgárai kölcsönöket nyújtottak ennek a tisztviselői kölcsönalapnak. Az igy egybegyűlt pénzekből az alap kezelői a közalkalmazottaknak fizetésük arányában nyújtottak kölcsönöket. Az alapot 1919. évben Koller Dezső tanácsnok és Huber Károly adótiszt kezelték. Az akciót titokban kellett tartani, mert számolni kellett azzal, hogy a szerbek ezt ellenséges cselekedetnek fogják tekinteni. Az adakozásban vallás- és nemzetiségi különbség nélkül résztvett a bajai társadalom. Kiváló szolgálatokat tett saját személyében, de propaganda segítségével is, Klauber Lajos bankigazgató, akinek munkásságáért Baja város törvényhatósága 21027/kig. 1922. sz. alatt hozott közgyűlési határozata szerint köszönetét mondott. A határozat szövege a következő : „Baja város törvényhatósági bizottsága köszönetét fejezi ki Önnek, hogy a szerb megszállás alatt hazafias ellenállásukból kifolyólag üldözött városi közalkalmazottakat ezen nehéz időkben anyagi segélyben, kölcsönökben részesíteni és ezen kölcsönök visszatérítésétől elállani szives volt.“ De elismerését fejezte ki vele szemben a következő szövegű leirattal 1924-ben a magyar pénzügyminiszter is : „Előterjesztés folytán a m. kir. pénzügyminiszter úr Őnagyméltósága a szerb megszállás idején tanúsított hazafias 99 !
