Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)

Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)

máért, a katonaság és a közigazgatás vezetőinek testi biz­tonságáért. Baja város rendszerető népe maga is felelős tud lenni a rendért ! A kijelölt túszok névsora a következő : Aczél Lajos, Amler Antal, Bálint József, dr. Bajai Ernő, Bagi Márton, Ba­logh József, dr. Bernhart János, Bokor Oszkár, Bulyovcsics Béla, Benczák Sándor, ifj. Czigler Ferenc, Devich Dezső, Diera Benő, dr. Flórián Géza, Fischer Károly, Fodor Károly, Füstös János (Kálmán fia), Fülöpp Gyula, Gombos József, Gebhardt Dezső, Gergely Benő, Heller Richárd, Lovas Gyula, Hanák Géza, Hollósy Endre, Kovács Antal, Kovács Andor, dr. Kele­men József, dr. Kürthy Menyhért, Kun Lajos, Klein Razső, Koller Dezső, Koller Ferenc, Lázár János, dr. Lemberger Ár­min, Lehóczki Imre (István fia), László Károly, Rigó Gergely, Madár Zsigmond, Müller Antal, Milkó Mátyás, Mátyás Ádám, dr. Nyiraty János, dr. Pollermann Artur, Pock Nándor, Reich Gyula, dr. Schreiber Leó, Schüller Mátyás, Lovasy Ödön, Szász Ottó, Szommer Lajos, Szegő Rezső, Tinusz Antal, Tra­fikant Károly, dr. Versényi Jenő, Wagenblatt Ferenc, ifj. Wun­derlich József, Weisz Miksa, Wessely J. Lipót s dr. Borbiró (Vojnics) Ferenc. Dolinka Vazul főispán-polgármester.“ A nagyszámú túszkijelölésből látszik, hogy a szerbek alaposan tar­tottak a nyugtalanságtól, mely Baján úrrá lett a lelkeken. Nemcsak a határt erősitették meg, hanem belső rendszabályokkal is igyekeztek a magyarság minden megmozdulását lehetetlenné tenni. Elrendelték, hogy este félnyolc óra után senkinek sem szabad az utcán tartózkodnia. Az addig dédelgetett szocialistákkal szemben is erélyesebb rendsza­bályokat léptettek életbe. Dr. Bugarszki Koszta bácsbodroginegyei szerb főispán az alábbi rendelet szerint megtiltotta a május elsejének meg­ünneplését. „Bácsbodrog vármegye és Zombor város főispánja és kormánybiztosától. 1335/főisp. 1919. szám. Hirdetmény. Figyel­meztetem a lakosságot, hogy május elsejének megünneplése, illetve e napon gyűlések tartása és felvonulások vagy tünteté­sek rendezése a legszigorúbban tilos. E rendelkezésem ellen vétők a kivételes törvények alkalmazása mellett lesznek fele­lősségre vonva. Zombor, 1919. évi április hó 22-én. Dr. Bu­garszki Koszta s. k. főispán, kormánybiztos.“ Ez a rendelet csak a megyéhez tartozó községekre vonatkozott ; dr. Matics Márton, Baja főispánja hasonló tartalmú rendeletet nem adott ki, de ekkor még — a katonai parancsnokság közbelépése folytán — nem ünnepelhették május elsejét. Az érsekcsanádi incidens. A szerbek nyugtalanságára vezethető vissza az a határincidens, mely 1919. március végén Ersekcsanád határában lejátszódott. A szerbek egy határőrségi osztaga benyomult Érsekcsanád községbe s minden ok nélkül el akarta hurcolni Biber Lajos községi főjegyzőt. A 98

Next

/
Oldalképek
Tartalom