Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
IX. Magyarország gazdasági föllendítésére irányuló működése
eszméinek. Ajánlja és sürgeti a Bega-csatorna rendbehozatalát s a Ferenc-csatornával leendő összekötését, a torontáli Aranka-csatorna, az Arad—hódmezővásárhelyi szárazéri, a Tiszalök—körösi és Szamosvölgyi, a Budapest—csongrád—szegedi hajózó csatornák létesítését, mi által az egész Tiszavidék vízi úttal lenne a Dunával és Budapesttel összekötve; ajánlja továbbá a Vukovár—samáci Duna- Száva-csatorna kiépítését s a Kulpa hajózhatóvá tételét Károlyvárosig, a Duna szabályozását Qönyőnél és a Vaskapunál s a Vág, Qaram és Ipoly hajózhatóvá tételét. 1879. június 6-án a párizsi földrajzi társaságban tart rendkívül érdekes előadást a szegedi árvíz-katasztrófáról, a Tisza folyó áradásairól, valamint az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag hajózási akadályairól. Ismerteti a Tiszaszabályozást, Széchenyinek és Vásárhelyi Pálnak, a legnagyobb magyar mérnöknek ez irányú tevékenységét, valamint ugyancsak az ő munkálataikat a zuhatagok szabályozása s az aldunai Széchenyi-út létesítése körül. Ennek az előadásnak s átalában a Türr által bevezetett propagandának nagy része volt a párizsi „Figaro“ által szervezett bizottság részéről a szegedi árvízkárosultak javára 1879. június 7-én rendezett nagyszabású ünnepélyeknek, melyekben a legkiválóbb francia művészek vettek részt s amelyeknek művészien illusztrált gazdag programmjához világhírű nagy művészünk, Zichy Mihály rajzolt egy remek allegorikus képet. 1879. november 23-án újból felolvasást tart a Pesti Lloyd társaságban, ahol amerikai és francia példákra s a Ferenc-csatornánál elárt eredményekre hivatkozva ismételten sürgeti a vízi utak kiépítését, Budapesten a Dunaparton közraktárak és rakodó készülékek létesítését, hangsúlyozván az olcsó vízi szállításnak, a gyors, olcsó és kényelmes rakodásnak s a megfelelő raktározásnak a kereskedelemre való nagy előnyeit. Fölemlíti azt a Franciaországban a csatornákon való szállításra létesített új rendszerű propellergőzöst, mely az uszályokat nem vontatja, de a nem domború, hanem homorú véggel épített uszály hátuljába állítva, azt rendeltetési helyére tolja s azután tovább megy más uszályért. Ilyen propellerhajót építtetett is egyet, mely az ő nevét viselte, de a hajósok nem találták célszerűnek. A magyar korona országai vizeinek hasznosítása ügyében 1879.
